A kutya tartásához kapcsolódó magyarázatok

3 - A fogakról.

A fogakról

A fogak egymással szemben álló felső és alsó fogsorokba rendeződnek. Az alsó fogsor a felsőnél keskenyebb.

A felső fogsori fogakat az állcsont és az áll közötti csont tartalmazza. A gyökerükkel az áll közötti csontba ágyazódott fogak a metszőfogak. Ezek két külső oldalán, tőlük egy foghellyel elválasztva vannak a szemfogak. A metszőfogakra és szemfogakra közösen az „elülső fogak” kifejezéssel utalhatunk. Ezek mögött találhatók az oldalsó fogak, amelyeket előzápfogakra és zápfogakra oszthatunk fel. (Az előzápfogra használatos még a kisörlő fog, a zápfogra pedig az örlőfog elnevezés is.) Az alsó metszőfogak, szemfogak és alsó oldalsó fogak mind az állkapocs-csontban ülnek, és általában hasonlóak a felső fogakhoz. Minden állkapocs-csontban eggyel több zápfog van, mint a megfelelő állcsontban. Zárt állkapcsok esetén egyes fogak, például a metszőfogak, a negyedik előzápfog és a zápfogak általában érintkeznek az ellentétes fogsor megfelelő fogaival. A felső negyedik előzápfog és az első zápfog az első alsó zápfog mentén záródnak. Az első három előzápfog normál záródás esetén nem találkozik, az ezen fogak közti nyílás neve előzápfogi fogűr. Hosszúpofájú kutyák esetén jelentős távolság lehet a fogak közt, számfeletti fogak lehetnek jelen, és egyes előzápfogak esetleg hiányozhatnak. Rövidpofájú fajtáknál a fogak általában sűrűn állnak, a gyökerük sekély, és a kutya mindet használja. Ráadásul a fogak többsége ferde állású, egyesek hiányozhatnak is.

A tejfogazat a következő képlettel szemléltethető:

(I = metszőfog; C = szemfog; P = előzápfog)

Jobb, bal, alul, felül mindösszesen 28 tejfog (alul és felül összesen 14-14).

A maradó fogazat a következő képlettel szemléltethető:

(I = metszőfog; C = szemfog; P = előzápfog)

Jobb, bal, alul, felül mindösszesen 42 maradó fog (felül összesen 20, alul összesen 22)

A kutya fogak nélkül születik ugyan, de tejfogai gyorsan kibújnak. Ezek kisebbek és fehérebbek, mint az állandó fogak. A tejfogak 4 és 8 hetes kor között hasadnak ki.

Az első (központi) metszőfog áll legközelebb a koponya függőleges hossztengelyi metszési síkjához, ezt követi a második (középső) metszőfog, majd a harmadik (sarokmetsző) metszőfog. A maradó fogazatnál az előzápfogak és zápfogak számozása elölről-hátrafelé történik, vagyis a szemfoghoz legközelebbi fog az egyes számú. A negyedik előzápfog az állcsont legnagyobb oldalsó foga; az állkapocs legnagyobb oldalsó foga pedig az első zápfog. Ezeket hívjuk felső illetve alsó tépőfogaknak.

A kutya első előzápfogának, illetve az összes zápfogának nincs tejfog megfelelője. A maradó fogsor fogai sokkal nagyobbak a tejfogaknál. Az utolsó maradó fogak 6-7 hónapos korban hasadnak ki.

Minden fog a látható koronából és az állkapocs fogmedrébe ágyazódott gyökérből vagy gyökerekből áll. A gyökér és a korona találkozási pontja a fog nyaka.

A fogak gyökerei meglehetősen állandók. Mindkét állkapocs metszőfogai és szemfogai egy-egy gyökérrel rendelkeznek. A felső állkapocs első előzápfogának egy gyökere van; a másodiknak és a harmadiknak egyenként kettő-kettő; a negyedik előzápfognak, valamint az első és a második zápfognak pedig egyenként három-három. Az alsó oldalsó fogaknak egyenként két gyökerük van, kivéve az első előzápfogat és a harmadik zápfogat, amelyeknek csak egy gyökere van. A felső tépőfognak, azaz a negyedik előzápfognak két kisebb, keresztirányú síkban elhelyezkedő oldalgyökere és egy nagy hátsó gyökere van.

A fogak külső felülete állkapcsi felület, a belső felületük az alsó fogaknál nyelvoldali, a felső fogaknál szájpadi felület néven is ismeretes. Egy fognak a szomszédos foggal érintkező vagy azzal szemben álló oldalai az érintkező felületek. Az első metszőfog elülső érintkező felülete kívülről érinti az állkapocs függőleges hossztengelyi középsíkját, míg az összes többi fog elülső érintkező felülete az első metszőfog felé irányul, az ellenkező irány a hátsó érintkező felület.

A fognak az ellenkező fogsor felé mutató felülete a rágófelület.

Mint tudjuk, a kutya fogazata két fogsorban, a felső és az alsó fogsorban helyezkedik el (1. ábra). Felépítésük alapján három fogtípus különíthető el a kutyáknál:

- metszőfogak (1)

- szemfogak (2), és

- oldalsó fogak. (Az oldalsó fogak előzápfogakra (3) és zápfogakra (4) oszthatók, de ezeket morfológiailag nehéz megkülönböztetni egymástól.)

1. ábra: Az alsó és felső fogsor.

2. ábra: A fogak vázlatos rajza, a szabadon álló és beágyazott részek bemutatásával.

Minden egyes fog (2. ábra) fogkoronából (1), azaz a szabadon álló részből; a fognyakból (2), azaz a fogíny vonalánál enyhén összeszűkült részből; és a foggyökérből vagy gyökerekből (3), azaz a beágyazott részből áll. Minden egyes foggyökér csúcsán 5-50 apró nyílás található, amelyek a foggyökér-csatornába nyílnak, ami viszont a fogüregbe vezet. A fiatal fog nagy fogürege és széles gyökércsatornája részben és fokozatosan feltöltődik dentinnel, így szűkítve az üreget.

A kutya diphyodont (fogváltó) állat, aminek két fogsorkészlete is van: a tejfogak és a maradó fogak. A kutyakölyöknek élete első három hetében nincsenek fogai, de körülbelül a 3-6 hetes kora közötti időben mindkét fogsora mindkét felében 3-3 metszőfog, 1-1 szemfog és 3-3 előzápfog hasad ki a fogínyből. A tejfogak közt még nincs zápfog. A kölyök fogképlete tehát: 2(Di 3/3; Dc 1/1; Dp 3/3) = 28. (Di = tej metszőfog; Dc = tej szemfog; Dp = tej előzápfog)

A tejfogakat körülbelül 2-7 hónapos életkorban felváltják a maradó fogak: mindkét fogsor mindkét felében 3-3 metszőfog, 1-1 szemfog, és 3-3 előzápfog.

A maradó fogak a tejfogak gyökereinek nyelvoldali felülete mentén fejlődnek ki, vagyis a fogsorok belső felén. A tejfogak gyökerének vérellátását addig csökkenti a kifejlődő maradó fogak által rájuk kifejtett nyomás, amíg egy idő után a tejfog kilazul és kiesik.

A brachyodont (rövid fog) vagy más néven alacsony-koronájú fogak már teljesen ki vannak fejlődve arra az időre, amikor kihasadnak a fogínyből, ezután már csak a gyökerek nőnek tovább, és így emelik végleges helyükre a koronákat.

A tejfog előddel nem rendelkező maradó fogak közé tartozik mindkét fogsor mindkét felének első előzápfoga, a felső fogsor mindkét felének 2-2 zápfoga, és az alsó fogsor mindkét felének 3-3 zápfoga. Így tehát a maradó fogazat fogképlete: 2(I 3/3; C 1/1; P 4/4; M 2/3) = 42. A kutyának 8 hónapos korára kifejlődik a teljes maradó fogsora.

3. ábra: Az alsó és felső fogmedrek.

Mindkét fogsori maradó metszőfogaknak, szemfogaknak, és az első előzápfogaknak, valamint a leghátsó alsó zápfogaknak (M3) egyenként egy-egy gyökere van (3. ábra). A szemfog gyökere oldalirányban lapított és túl nagy ahhoz, hogy könnyen ki lehessen húzni a fogmederből.

Mindkét fogsor 2. és 3. előzápfogai, valamint az alsó 4. előzápfogak és az alsó 1. és 2. zápfogak egyenként 2-2 gyökérrel rendelkeznek. A felső 4. előzápfog a felső tépőfog, ami az alsó 1. zápfoggal, azaz az alsó tépőfoggal együtt alkotja a tépőfogakat.

A felső 4. előzápfognak és az összes felső zápfognak (M1 és M2) egyenként három-három gyökere van.

4. ábra: Az állkapocs-csont külső és belső nézete.

 A.     Fogtípusok

1. A metszőfogak vágásra szakosodott kis fogak. A felső fogsorban ezek a fogak az áll közötti csontban helyezkednek el, az alsó fogsorban pedig az állkapocs-csontban.

2. A szemfogak erős, hosszú, hegyes és enyhén ívelt fogak, amelyek a zsákmány vagy az élelem átdöfésére és megragadására szolgálnak. A felső szemfogak az állcsontban, míg az alsók az állkapocs-csontban helyezkednek el.

3. Előzápfogak és zápfogak. Az előzápfogak és zápfogak közös csoportjára az „oldalsó fogak” kifejezés használatos.

  a) Az előzápfogak viszonylag kicsik, és a szemfogakat segítik a megragadásban.

1.)   A felső fogsorban ezek a fogak az állcsontban, míg az alsó fogsorban az állkapocs-csontban helyezkednek el.

2.)   A felső negyedik előzápfogak a felső fogsor legnagyobb oldalsó fogai. Oly módon érintkeznek az alsó fogsor megfelelő fogaival, ami különösen hatékonnyá teszi őket a darabolásban. Ezekre a fogakra, mint a felső állkapocs tépőfogaira hivatkozhatunk.

b) A zápfogaknak mind méretük, mind pedig alakjuk változatos. A zápfogak feladata a rágás vagy a darabolás.

1.)    A felső zápfogak az állcsontban, míg az alsók az állkapocs-csontban helyezkednek el.

2.)    Az alsó első zápfogak különösen nagyok, és oly módon érintkeznek a felső negyedik előzápfogakkal, ami különösen hatékonnyá teszi őket a darabolásban. Ezekre a fogakra, mint az alsó állkapocs tépőfogaira hivatkozhatunk.

 B.     A fogképlet

1. Néhány szó a hagyományos elnevezésekről. A fogképletet rövidített formában írjuk le.

a)      A felső és az alsó fogsor egyik oldalában található fogak számát adjuk meg. Így, ha az illető fogsor összes fogainak számát szeretnénk megtudni, minden csoport fogainak számát meg kell dupláznunk.

b)      A fogak nevét a fogtípus angol nevének első betűjét használva rövidítjük: I = metszőfog (incisor), C = szemfog (canine), P = előzápfog (premolar) és M = zápfog (molar).

2. A tejfogképlet. A tejfogak közt nincsenek zápfogak. A tejfogképlet a következő:

a)      Felső fogsor: I-3, C-1, P-3

b)      Alsó fogsor: I-3, C-1, P-3

c)      Összesen: 2(I 3/3, C 1/1, P 3/3), azaz összesen 28 tejfog.

3. Maradó fogképlet:

a)      Felső fogsor: I-3, C-1, P-4, M-2

b)      Alsó fogsor: I-3, C-2, P-4, M-3

c)      Összesen: 2(I 3/3, C 1/1, P 4/4, M 2/3), azaz összesen 42 maradó fog.

C.     Felépítés

A kutya fogazata természete szerint brachyodont, vagyis a fogíny feletti látható rész viszonylag rövid (összehasonlítva például egyes növényevők fogaival). A kutya minden foga csak a teljes kihasadásáig növekszik, szemben a növényevők folyamatosan növekvő fogaival.

1.      A fog fogmederbe ágyazódott része a gyökér. Foghúzásoknál az egyes fogak gyökerei számának biztos tudása döntő fontosságú. A gyökerek száma a fog típusa és elhelyezkedése szerint változik:

a)      Metsző- és szemfogak. Az összes metsző- és szemfognak egy gyökere van.

b)     A felső fogsor oldalsó fogai.

1)      Az első fognak (P1) egy gyökere van.

2)      A következő két fognak (P2 és P3) egyenként 2-2 gyökere van.

3)      A következő három fognak (P4, M1, M2) egyenként 3-3 gyökere van.

c) Az alsó fogsor oldalsó fogai.

1)      Az első és az utolsó fognak (P1 és M3) egyenként 1-1 gyökere van.

2)      Az összes többi fognak (P2, P3, P4, M1, M2) egyenként 2-2 gyökere van.

2.      A fognyak a fog enyhén összeszűkült része a beágyazott gyökér és a fogínyből kiálló rész találkozásánál. A fognyak jelentősége fogtípustól függően lényegesen eltérő.

3.      A korona a fognak a fogínyből kiálló, szájba nyúló része.

D. Összetétel.

1. Anyagok. Az emlősök foga alapvetően háromféle anyagból áll:

1. Fogzománc, a testben található legkeményebb anyag, a korona teljes felületét befedi. A fogzománc fehér színű. A fogzománc, lévén acelluláris anyag, törést vagy repedést követően képtelen önmaga kijavítására.

2. A dentin egy olyan sárgásfehér, csontszerű anyag, amely a fogzománc alatt helyezkedik el, és a fog testét alkotja.

3. A szintén csontszerű cement rögzíti a fogat a koponya fogmedrébe. A fognyakat és a gyökeret cement fedi.

2. A fogbél kitölti a korona minden egyes nagyobb kiemelkedésében, továbbá minden egyes gyökérben megtalálható fogüreget. A fogüreg minden gyökér végén kis nyílásba torkollik. A fogbél speciális anyagokból, valamint gazdag ér-, nyirok- és idegrendszeri központokat tartalmazó érzékeny kötőszövetből áll.

Kutyák korbecslése. A fogak kihasadását és elhasználtságát megvizsgálva megbecsülhetjük a kutya életkorát.

FIATAL KUTYÁKNÁL (Legfeljebb 6-7 hónapos korig a kutya kora egész megbízhatóan megbecsülhető a fogak kihasadásának megfigyelésével.)

A tej- és maradó fogak hozzávetőleges kihasadási ideje.

C = szemfog; I = metszőfog; P = előzápfog; M = zápfog.

IDŐSEBB KUTYÁKNÁL (Az idősebb kutyák kora a fogazatuk állapota alapján csak durva becsléssel állapítható meg. Ez a módszer azért sokkal kevésbé pontos a fogak kihasadásának vizsgálatánál, mert a fogak kihasadásuk után rettentően sokféle módon és ütemben használódhatnak el. Az étrend, a környezet, a viselkedés mind-mind kihat a fogak kopására, és valóságos művészetté teszi a felnőtt kutyák korának fogazatuk alapján történő pontos meghatározását. Néhány alapvető támpont azért mégis adható a különböző korú fogazatok jellemző állapotáról.)

Felnőtt kutyák kormeghatározása fogazatról.

I = metszőfog.