A kutya tenyésztéséhez kapcsolódó magyarázatok
3 - A színek öröklődése
(Az alábbi anyag angol nyelvű eredetije a http://abnormality.purpleflowers.net/genetics/ címen található, a magyar nyelvű fordítás és közreadás a szerző, Jess Chappell hozzájárulásával történt.)
A SZÍNEK ÖRÖKLŐDÉSE II.
Genetikai alapfogalmak
Gének
Gének szabályoznak gyakorlatilag mindent az élőlényekben, így a kutyákban is. Ezek szabályozzák, hogyan növekszik és fejlődik a kutya, hogyan működnek a szervei, valamint azt is, hogyan néz ki. A következőkben a gének számtalan, a kinézetet befolyásoló szerepe közül egyetlen egyre összpontosítunk majd, a színre.
Egy gén alapjában véve olyan utasításkészlet, amely megmondja a sejtnek, hogyan termeljen valamit, esetünkben a pigmenteket. A gének génpárokban találhatók meg, a génpárok mindegyik génjét egy-egy szülőjétől örökli az állat a megfogantatása során. Egy génpár alkotja a genotípust. A gének leírásakor betűkkel hivatkozunk rájuk, például: a és b.
Elméleti kromoszómális hely (locus)
A gének mind egy hosszú DNS-szálra vannak felfűzve. Ennek a DNS-szálnak minden egyes pontját locus-nak hívják (többes számban: locii). Minden egyes locus-on két gén található.
Az egyes locus-okon található gének a lehetséges gének listájáról kerülnek kiválasztásra, melynek neve sorozat. Egy sorozatban tetszőleges számú gén lehet, a számuk azonban általában 2-5 között mozog. Minden egyes locus-nak megvan a maga saját sorozata, és az abban a sorozatban található gének kizárólag azon a locus-on fordulhatnak elő. A kutyák E sorozatában például három gén található: E, Em és e. Minden egyes kutyának két E-sorozatú génből álló kombináció található az E locus-on. Lehet, hogy az egyik kutyában egy e és egy E gén van itt, a másikban esetleg két Em. A későbbiek folytán megismerkedünk minden lehetséges sorozattal.
Mivel a sorozat és a locus kifejezések közt szoros összefüggés van, a gyakorlatban egymás szinonimájaként is használatosak.
Domináns és recesszív gének
Habár minden kutyának két génje van minden egyes locus-on, a két gén közül mégis csupán egy kerülhet kifejeződésre, vagyis ténylegesen csak az egyikük használható fel, a másik csak szunnyadva jelen van. Az, hogy a két gén közül melyik kerülhet kifejeződésre, a dominanciától függ. Mindig a legdominánsabb gén kerül kifejeződésre. A recesszív gén a kevésbé domináns gén.
A domináns géneket rendszerint nagybetűvel jelöljük, például: B. A recesszív gének jelölésére kisbetűt használunk, például: b. Néha ugyanazon a locus-on egynél több domináns vagy recesszív gén található. Ha ilyen történik, akkor általában van egy dominancia-sorrend, amikor is az egyik domináns gén dominánsabb a másik domináns génnél, vagy az egyik recesszív gén még recesszívebb a másik recesszív génnél. Az ilyen géneket rendszerint a sorozat legdominánsabb vagy legrecesszívebb génjeként tartjuk számon.
A BB genotípusú kutya két domináns génnel rendelkezik, azaz csak a B gén fejeződhet ki. A Bb genotípusú kutya esetében is a B gén fog kifejeződni, mert B dominál a recesszív b felett. A bb genotípusú kutya az egyetlen, amelynél a b gén kerülhet kifejeződésre.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy néha a locus-on található mindkét gén kifejeződésre kerülhet. A jelenség neve részleges dominancia, és csak meghatározott locus-okon fordulhat elő. Az ilyen kutya a két gén keveréke lesz, de jegyeiben rendszerint a dominánsabb gén felé hajlik. Például az S sorozat szabályozza a fehér jegyeket, és az S sorozatú gének részleges dominanciát mutatnak egymással szemben. Az si gén felelős az úgynevezett ír-foltosságért (fehérek a lábak, fehér a fang, fehér a farok vége és fehér nyakörv található), az sw gén pedig az úgynevezett extrém fehér foltosságért felelős (fehér foltosság nagyon kevés más színű folttal). Az sisi genotípusú kutya ír-foltos lesz, de még ha az si gén enyhén dominánsabb is, mint az sw gén, az sisw genotípusú kutya nem a rendes ír-foltosságot mutatja majd, ahogy az várható volna, ha a kutyának csak a dominánsabb génje kerülhet kifejeződésre. Ehelyett azonban az eredmény egyfajta feltűnő ír-foltosság lesz, azaz a rendesnél fehérebb, mert részben képes kifejeződésre juttatni a recesszívebb génjét is, az extrém fehér foltosságot.
Heterozigóta és homozigóta
A heterozigóta génpár olyan génpár, ahol a két gén különböző. A homozigóta génpár olyan génpár, ahol a két gén egyforma. Ha például azt mondjuk, hogy egy kutya a merle színre homozigóta, arra gondolunk, hogy a génpár mindkét génje a merle színt kódolja, ha pedig a kutya a merle színre heterozigóta, akkor a génpárnak csak az egyik génje kódolja a merle színt.
Példák a heterozigóta génpárokra: bB, Dd, Ayat, swsi.
Példák a homozigóta génpárokra: bb, DD, AyAy, swsw.