A kutya tenyésztéséhez kapcsolódó magyarázatok

3 - A színek öröklődése

(Az alábbi anyag angol nyelvű eredetije a http://abnormality.purpleflowers.net/genetics/ címen található, a magyar nyelvű fordítás és közreadás a szerző, Jess Chappell hozzájárulásával történt.)


A SZÍNEK ÖRÖKLŐDÉSE IV.

 

Referencia-génlista

 

A sorozatok összefoglalása

 

Az alábbiakban gyorsreferenciaként megadjuk, mi helyezkedik el az egyes locusokon. Az egyes génekre vonatkozó részletesebb információt a későbbi fejezetek tartalmaznak majd.

 

Ne feledjük, hogy minden kutyának minden egyes locuson két génje van. Ez a két gén lehet egyforma, ez esetben homozigóta, vagy lehet két különböző gén, ez esetben heterozigóta. Az esetek többségében egy heterozigóta kutya a legdominánsabb génjét fogja kifejeződésre juttatni. Néha részleges dominancia lép fel (valószínűleg az A locus cserszínű jegyeinél, és csaknem bizonyosan a fehér jegyek esetében), és ez azt jelenti, hogy a kutya ugyan a legdominánsabb gént engedi kifejeződni, de azért részben a kevésbé domináns gén is hatással van rá. Például egy Ayat genotípus (az egyik gén sable színt, a másik cserszínű jegyeket kódol), olyan kutyát eredményezhet, ahol több a fekete szőrszál, mint egy homozigóta sable színűnél (AyAy).


A géneket nagyjából a dominancia sorrendjében soroltuk fel. Egyes locusok esetén ez nem több találgatásnál, és esetleg hibás is lehet.

 

Ne feledkezzünk meg a kétféle pigmentfajtáról sem, az eumelaninról (fekete, barna, kék, Izabella), ami a szőrzetet, az orrot és a szemeket érinti, illetve a feomelaninról (vörös), ami csak a szőrzetet érinti. Az alábbi felsorolásban megemlítjük, melyik locus melyik pigmentfajtát érinti.

 

A LOCUS („aguti sorozat”, az eumelanin és feomelanin eloszlására hat)

 

- Ay: Sable (vörös szőrszálak fekete véggel vagy a nélkül). Régebben ay volt a jelölése, amikor még úgy hitték, hogy a domináns fekete felette áll az A locuson, de mára már a fekete saját locust kapott (K), a sable pedig a saját locusán a legdominánsabb lett (tehát nagybetűt kapott!).

- aw: Aguti (csíkos szőrszálak). Hasonlít az előbbi sable színhez, csak a szőrszálak teljes hosszukban feketével csíkozottak. Valószínűleg ez a gén a legfelelősebb az ordas-szürke színért. Nagyon keveset tudunk róla, eddig a dominancia kérdése is bizonytalan.


- as: Nyeregjegyes (vörös, a hátán, nyakán és a farkán fekete jegyekkel). Ez ellentmondásos, de sokan hisznek a létezésében. Nagyon keveset tudunk róla, de úgy tűnik, domináns a cserszínű jegyek felett, de nem domináns a sable szín felett. Lehetséges, hogy részlegesen domináns a cserszínű jegyek felett, aminek eredménye a kúszó cser szín, amikor is a kutya egyik génje cserszínű jegyet, a másik pedig nyeregjegyet kódol, de ez csupán elmélet.

 

- at: Cserszínű jegyek (fekete test, a fangon, mellen, szemöldökökön, lábakon és a végbélnyílás körül vörös jegyekkel). Csak a recesszív fekete (alább) felett domináns, tehát egy kutyának cserszínű jegyek tekintetében homozigótának kell lennie annak érdekében, hogy azok kifejeződhessenek (vagy heterozigótának recesszív fekete és cserszínű jegyek tekintetében, de a recesszív fekete nagyon ritka).


- aRecesszív fekete (egyszínű fekete, a szőrzetben egyáltalán nincs vörös).

 

B LOCUS („májbarna sorozat”, az eumelanin színét befolyásolja)

 

- B: Normál pigment. A Bb vagy BB kutya normál fekete eumelanint termel.


- b: Májbarna pigment. A bb kutya a fekete eumelanin helyett májbarnát termel.

 

C LOCUS („albínó sorozat”, a feomelanin és néha az eumelanin intenzitását befolyásolja)

 

- C: Normál pigment. A C gén egy példányát hordozó kutya normál feomelanint termel (mélyvörös/cser).


- cch: Csincsilla. A csincsilla gén a feomelanin (vörös) színét világos aranysárgára vagy krémszínűre világosítja, de az eumelaninra (fekete, stb.) nincs hatása. A csincsilla génnek lehet, hogy több alakja is van, és ezek felelősek a vörös pigment extrém változataiért.

 

- ce: Extrém csincsilla (vagy extrém hígítás). A csincsilla gén erősebb alakja, melynek hatására a feomelanin (vörös) színe fehér lesz, de közben az eumelanin változatlan marad (tehát a szem és az orr teljesen pigmentált marad).


- cp: Platina (vagy elefántcsont). Az igazi albínó a c gén, a C locus legrecesszívebb génje. Ez a gén azonban, úgy tűnik, kutyákban nem fordul elő. A platina azonban előfordul, mégpedig a dobermann esetében. Ez a gén a feomelanint és az eumelanint is csaknem fehérre hígítja (gyakran krémszínű árnyalattal).

 

Lehet, hogy a C locuson egy további gén is előfordulhat, ami a hátra, farokra, nyakra és a fejre korlátozza a feomelanin termelődését, és nagyjából az A locus cserszínű jegyeivel megegyező helyeken fehér jegyeket hoz létre, amint az a shiba inu fajta esetében látható. Lehetséges, hogy erre a génre hatással van a hőmérséklet (ezért korlátozódik hatása a kutya melegebb testrészeire). A himalájai gén (Ch) is egy hőmérséklet-érzékeny gén a C locuson, de ez egyrészt csak macskákon fordul elő, másrészt pedig éppen ellenkező a hatása, azaz az általa kódolt szín csak a leghidegebb testrészeken (lábakon, farkon, pofán) jelenik meg.

 

D LOCUS („hígítás sorozat”, az eumelanin intenzitására hat)

 

- D: Normál pigment.


- d: Hígított pigment. Ha homozigóta (dd), akkor a feketét kékre, a májbarnát pedig Izabella színre módosítja.

 

E LOCUS („bővítő sorozat”, az eumelanin eloszlását befolyásolja)

 

- Em: Maszkos (fekete szín a fangon és a füleken, néha még a szőrszálak vége elszórtan fekete a mellen és/vagy háton is).


- E: Normál bővítés (nincs pigment-korlátozás). Általában nagybetűvel írjuk, de valójában recesszív az Em génnel szemben.


- e: Recesszív vörös (mindenhol egyszínű vörös, kivéve a fehér jegyeket). Az ee kutya képtelen a szőrzetében eumelanint (feketét) termelni. Ha a szőrzetében lenne fekete, az vörösre változik. A szem és az orr azonban ebben nem érintett (egy recesszív vörös kutyának tehát például még mindig lehet fekete az orra).

 

G LOCUS („őszítő sorozat”, azt befolyásolja, hogy az eumelanin mennyire tartja meg intenzitását az idő múlásával)

 

- G: Progresszív őszítés. Az egy vagy két G génnel rendelkező kutya sötét színnel születik, de a szőre idővel kivilágosodik (csak az eumelaninra hat).


- g: Normál (nincs pigment-világosodás).

 

H LOCUS („harlekin sorozat”, a merle színt befolyásolja)

 

- H: Harlekin. Egy merle színű kutya foltjai között található területek fehérré válnak, így fehér alapon egyszínűen pigmentált foltokat eredményez. Csak a merle génnel együtt működik, és a nem merle színű kutyákra nincs hatása.

 

- h: Non-harlekin (a merle szín normál kifejeződése).

 

K LOCUS („fekete sorozat”, az eumelaninra hat)

 

- K: Fekete (mindenhol egyszínű fekete). Felülírja az A (aguti) sorozat génjeit. Az A locuson található semmilyen gén sem kerülhet kifejeződésre.


- kbr: Csíkos (vörös alapon fekete csíkok /brindle/). A kbr gén domináns a k gén felett, tehát a kutyának csak egy kbr génre van szüksége ahhoz, hogy csíkos legyen (de vigyázat, egy K gén azért ezt felülírhatja!). A csíkos kutyákban minden kifejeződésre jut, amit csak az A locuson kódolnak a gének, ám a szőrzet vörös részei (a feomelanin) csíkosak lesznek (a fekete részeket nem befolyásolja).


- k: Nem-egyszínű fekete. A kk kutyában minden kifejeződésre jut, amit csak az A locuson kódolnak a gének.

 

M LOCUS („merle sorozat”, az eumelanin intenzitására hat)

 

- M: Merle (szürke alapon fekete foltok). A szőrzet véletlenszerű területeit világosabb színre hígítja, így teljes pigmentáltságú foltokat eredmények. A feomelanint nem érinti, csak eumelaninnal pigmentált területek válhatnak merle színűvé.


- m: Non-merle (az eumelanin normál kifejeződése).

 

S LOCUS („foltozó sorozat”, minden pigment eloszlását befolyásolja)

 

- S: Nincs fehér (az egész szőrzet pigmentált, nincsenek fehér foltok).

 

- si: Ír-foltosság (fehér színű fang, nyak, mell, lábak és farokvég). Sokféle variációban előfordul, az is lehet, hogy létezik egy másik allél, ami ennél kevesebb fehér foltot okoz, ám ezt eddig még nem azonosították. Az is lehetséges, hogy létezik egy külön gén, ami a „valódi” ír-foltosságot okozza (és ami az általános típusnál sokkal kevésbé variálódhat) az olyan fajták esetében, mint például a boston terrier. Erre a génre számos fajtában rábukkantak, ám viszonya a foltozó sorozathoz és az si génhez máig ismeretlen.


- sp: Tarka (több mint 50%-a fehér, fehér alapon nagy, pigmentált foltokkal).


- sw: Extrém fehér (olyan tarka, ahol nagy a fehér területek aránya. Az egyéb szín általában a farok tövére és a fejre korlátozódik.)


(Az összes fehéren foltozó gén valószínűleg részlegesen domináns egymás felett. Ez azt jelenti, hogy például egy olyan kutya, amelyikben az egyik gén „nincs fehér”, a másik pedig „tarka”, közepes mennyiségű fehér területtel fog rendelkezni, valahol az ír-foltosság szintje körül.)

 

T LOCUS („pettyező sorozat”, minden pigment eloszlására hat)

 

- T: Pettyezett (fehér területek, kis színes pettyekkel vagy foltokkal teleszórva). A pettyezett kutya színes foltjainak színe az a szín, amilyen színű a kutya szóban forgó testrésze lenne, ha nem lenne fehér szín a kutyában. A gyanú szerint itt is a részleges dominancia egyik esetével állunk szemben, egy TT kutyán ugyanis jobban látható, sűrűbb a pettyezés, mint egy Tt kutyán.

 

- t: Tiszta fehér (nincs pettyezés a fehér területeken).

 

AZ ÖSSZEFOGLALÁS ÖSSZEFOGLALÁSA

 

A locus:

 

Ay - sable

aw - aguti/ordas-szürke

as - nyeregjegyes

at - cserszínű jegyek

a - recesszív fekete

 

B locus:

 

B - nem májszínű

b - májszínű

 

C locus:

 

C - normál feomelanin

cch - csincsilla

ce - extrém csincsilla

cp - platina

 

D locus:

 

D - nincs hígítás

d – az eumelanint kékre vagy Izabellára hígítja

 

E locus:

 

Em - fekete maszk

E - normál bővítés (nincs maszk)

e - recesszív vörös

 

G locus:

 

G - őszítés

 g – nincs őszítés

 

H locus:

 

H - harlekin

h - non-harlekin

 

K locus:

 

K - egyszínű fekete

kbr - csíkos

k - nem egyszínű fekete

 

M locus:

 

M - merle

m - non-merle

 

S locus:

 

S - nincs fehér foltosság

si - ír-foltosság

sp - tarka

sw - extrém fehér

 

T locus:

 

T - pettyezett

t – nem pettyezett

 

Amire még figyelni kell!

 

Az A locus génjei csak akkor kerülnek kifejeződésre, ha a kutyában nincs domináns fekete (K) gén!

 

Az S locus génjei (fehér foltosság) a kutya minden más génje felett állnak, semmi nincs, ami elrejthetné őket, hacsak talán nem a C locus génjei, amelyek megnehezíthetik az S locus génjei hatásának észrevételét (a hatásuk azonban mindenképpen jelentkezik!).

 

A D és a B locus májbarnát és hígítást kódoló génjei minden feketét kódoló gént felülírnak (legyen az domináns vagy recesszív), és a kutya összes eumelaninját módosítják.

 

Az E locus génjeit semmi sem írhatja felül, kivéve a C locus (albínó) és az S locus (fehér foltosság) génjeit, ezért aztán a recesszív vörös még egy domináns fekete kutyában is kifejeződhet. A fekete maszk is megjelenik, de fekete kutyán nem lesz látható.

 

A H locus génjei csak a merle gént (M locus) hordozó kutyákban fejeződnek ki.

 

A T locus génjei csak a fehér foltosságot (S locus) hordozó kutyákban fejeződnek ki.

 

KONKLÚZIÓ

 

Egy gyors példán rakjuk is mindjárt egybe eddigi tudásunk szerint a fenti információkat! Vegyünk egy olyan genotípusú kutyát, ami az eddigi példáknál jóval bonyolultabb, és a fenti információkkal felvértezve próbáljuk megfejteni, hogyan is nézhet ki a valóságban!

 

A genotípus: atatbbCCddeEggHhkkmmSSTt

 

Első pillantásra zavarba ejtő, de szedjük csak szét mindjárt génpáronkénti, azaz locusonkénti információkra, és a fenti összefoglaló segítségével vizsgáljuk meg egyenként a génpárok kutyára gyakorolt hatását!

 

atat - két egyforma, cserszínű jegyeket kódoló gén. A kutyánk tehát e tulajdonság tekintetében homozigóta, vagyis biztosan lesznek cserszínű jegyei.

 

bb - két egyforma, májbarna színt kódoló gén. A kutyánk tehát e tulajdonság tekintetében is homozigóta, vagyis biztosan májbarna színű lesz.

 

CC - két egyforma, a feomelanin hígítatlanságát kódoló gén. A kutyánk tehát e tulajdonság tekintetében is homozigóta, vagyis a kutyán előforduló minden vörös rész normál, mélyvörös árnyalatú lesz.

 

dd - két egyforma, az eumelanin hígítását kódoló gén. A kutyánk tehát e tulajdonság tekintetében is homozigóta, vagyis most már biztosan nem májbarna színű lesz, hanem hígított májbarna, azaz Izabella!

 

eE - az egyik gén recesszív vörös, a másik a normál bővítést kódolja. A kutyánk tehát e tulajdonság tekintetében heterozigóta, vagyis vizsgálnunk kell a locuson belüli dominancia kérdését is. A normál bővítés domináns a recesszív vörös felett, vagyis a kutya biztosan nem lesz recesszív vörös.

 

gg - két egyforma, az őszítés hiányát kódoló gén. A kutyánk tehát e tulajdonság tekintetében is homozigóta, vagyis biztosan nem fordul elő nála őszítés.

 

Hh - az egyik gén a harlekin, a másik a non-harlakin tulajdonságot kódolja. A kutyánk tehát e tulajdonság tekintetében heterozigóta, vagyis vizsgálnunk kell a locuson belüli dominancia kérdését is. A harlekin domináns a non-harlekin felett, vagyis a kutya biztosan harlekin lesz.

 

kk - két egyforma, nem egyszínű feketét kódoló gén. A kutyánk tehát e tulajdonság tekintetében is homozigóta, vagyis biztosan kifejeződésre jutnak nála az A locus által kódolt tulajdonságok.

 

mm - két egyforma, non-merle gén. A kutyánk tehát e tulajdonság tekintetében is homozigóta, vagyis biztosan nem lesz merle.

 

SS - két egyforma, a fehér foltosság hiányát kódoló gén. A kutyánk tehát e tulajdonság tekintetében is homozigóta, vagyis biztosan nem lesz benne fehér.

 

Tt - az egyik gén a pettyezettséget, a másik annak hiányát kódolja. A kutyánk tehát e tulajdonság tekintetében heterozigóta, vagyis vizsgálnunk kell a locuson belüli dominancia kérdését is. A pettyezettség domináns a másik gén felett, vagyis a kutya valamennyire biztosan pettyezett lesz.

 

Összefoglalva:

 

A kutyánkon lesznek cserszínű jegyek (amelyek azért látszhatnak, mert nincs olyan domináns fekete gén, ami meggátolhatná kifejeződésüket). Májbarna színű lesz, azaz a valóságban hígított májbarna, mivel dd genotípusú, vagyis végül is Izabella színű. Hordozni fogja a harlekin gént, de ez nem kerülhet kifejeződésre, mert az M locuson non-merle gén áll. Hasonlóképpen, hordozni fogja a pettyezettséget kódoló gént is, ám ez sem kerülhet kifejeződésre, mert az S locuson a fehér foltosság hiányát kódoló gének állnak. Nincs benne a vöröset hígító csincsilla gén se, illetve nincs sem őszítés, sem csíkosság, sem maszk, sem pedig recesszív vörös.

 

Amit végül is kapunk, az egy Izabella színű kutya cserszínű jegyekkel, íme!