A kutya tenyésztéséhez kapcsolódó magyarázatok

3 - A színek öröklődése

(Az alábbi anyag angol nyelvű eredetije a http://abnormality.purpleflowers.net/genetics/ címen található, a magyar nyelvű fordítás és közreadás a szerző, Jess Chappell hozzájárulásával történt.)

A SZÍNEK ÖRÖKLŐDÉSE V.

A fekete és a recesszív fekete: A K és az A sorozatok

A DOMINÁNS FEKETE GÉN

A fekete a kutyák alapértelmezett eumelanin-színe. Hacsak egy kutya nem homozigóta a májbarna szín (bb) vagy hígítás (dd) tekintetében, akkor fekete eumelaninnal fog rendelkezni. Ebből következik, hogy az orra fekete, a szeme pedig barna lesz (az eumelanin a szemszínt is befolyásolja!), és a szőrzetében található minden eumelanin is fekete lesz. Csak az ismétlés kedvéért: az eumelanin a kutyákban előforduló kétféle pigment egyike. A másik a feomelanin, amelynek nincs hatása az orr és a szem színére, és csupán a szőrzeten látható. Ez felelős a vörös színért, amin azonban mindenféle árnyalatot kell érteni a mélyvöröstől kezdve a világos krémszínűig. A feomelanin előfordulása a szőrzetben nem magától értetődő, csak akkor fordul elő, ha a kutya olyan géneket hordoz, amelyek ezt lehetővé teszik.

Más szavakkal kifejezve: minden kutya természettől fogva automatikusan fekete lesz, hacsak nem rendelkezik olyan génekkel, amelyek a fekete pigmentet májbarnává, kékké vagy Izabella színűvé alakítják, vagy olyan génekkel, amelyek cserszínű (vörös) jegyeket hoznak létre. A fehér jegyekről most azért nem ejtünk szót, mert a fehér színt nem a pigmentek hozzák létre vagy szabályozzák, hanem az tulajdonképpen pigment-hiányt jelez. Amikor tehát egyszínű feketéről beszélünk, azt úgy kell érteni, hogy fehér jegyek azért előfordulhatnak.

A kutyák jegyeinél két alapvető típust kell elkülönítenünk: az egyik az egyszínű (amikor nincsenek cserszínű jegyek, csak eumelanin), a másik a nem egyszínű (amikor bármiféle cserszínű jegyek vannak). Az, hogy a kutyának egyszínű eumelanin (fekete) szőrzete van-e, vagy (a feomelanin okozta) cserszínű jegyekkel is rendelkező szőrzete, az szinte kizárólag a K locus génjeitől függ. A K locuson három gén fordulhat elő:

K - domináns fekete (egyszínű fekete, nincs benne vörös)

k - recesszív nem fekete (az ilyennek még mindig fekete marad az orra, és fekete jegyei is lehetnek, de vörös jegyekkel is rendelkezhet)

k^br - csíkos (ezzel itt most nem foglalkozunk, a génről további információt majd egy későbbi, külön a csíkosság kérdésével foglalkozó részben kaphatnak)

Ha egy kutyában akár csak egyetlen K gén is található, akkor a kutya egyszínű fekete lesz. A két k génnel rendelkező kutyán (azaz, amely k tekintetében homozigóta) megjelenhetnek cserszínű jegyek. Ezeket a cserszínű jegyeket egy másik locus, az A locus határozza meg. Alapvetően tehát a kk genotípus lehetővé teszi a kutya számára, hogy minden, az A locuson kódolt tulajdonságot megjelenítsen. Egy Kk vagy KK genotípusú kutya esetleg genetikailag hordozhatja ugyan a cserszínű jegyeket vagy a sable színt kódoló géneket az A locuson, ám a domináns fekete génje miatt nem lesz képes kifejezésre juttatni ezeket a jegyeket. A domináns fekete a teljes A locust meghatározza, ám egyéb gének ezt is felülírhatják, mint például a májbarna színt, a hígítást, az őszülést és a merle színt kódoló gének. Ezek mindegyike módosítja azt, ahogy egy domináns fekete kutya kinéz, egy dolgot azonban nem képesek módosítani, nem kerülhet feomelanin (vörös) pigment a szőrzetbe. Az egyetlen módja annak, hogy egy domináns fekete génnel rendelkező kutya szőrzetébe feomelanin kerülhessen az, ha a kutya az E locuson e génnel rendelkezik, vagyis recesszív vöröst kódoló génnel. Ez ugyanis a domináns fekete génnel rendelkező kutyát (illetve a valóságban minden kutyát!) fekete orrú, egyszínű vörös kutyává változtatja.

Ez most eléggé bonyolultnak tűnhetett, de ismételjük csak át az eddigieket, és mindjárt tisztábban látunk! Egyelőre elég annyit tudnunk, hogy a K locus Kk és KK génpárjaiból egyszínű fekete kutya lesz. A kk genotípusú kutya szőrzetében is lehet ugyan némi fekete, de általában nem lesz egyszínű fekete.

PÉLDÁK A DOMINÁNS FEKETÉRE

Az alábbi kutyák mindegyikének Kk vagy KK génpár áll a K locusán. Vegyük észre, hogy egyik kutya szőrzetén sem lehet még csak nyomokban sem felfedezni sehol a vörös színt. Ha ilyen kutyáknál mégis találunk csekélyke vöröses aljszőrzetet, vagy elszórtan vörös szőrszálakat, akkor a kutya minden valószínűség szerint inkább rendelkezik egyfajta nagyon sötét sable (vagy hasonló) színnel, semmint hogy domináns fekete lenne, azaz lényegében kk genotípusú lesz. A szőrzet barnás árnyalata ugyanakkor azonban a barnulás eredménye is lehet. Barnulás az, amikor a kutya fekete szőrszálai napfény hatására kivilágosodnak. Barnulásra általában csak a hosszúszőrű vagy göndörszőrű kutyák hajlamosak, és többnyire főként a háton és a fej körül látható az eredménye.

Fenti mindhárom kutya domináns fekete, és más gén jelenlétére semmi látható jel nem utal. A középső groenendael pofáján és nyakán enyhe barnulás jelei láthatók, ettől ott kissé barnásnak tűnik. A groenendael fajta valójában mind a domináns, mind pedig a recesszív fekete gént hordozza (lásd alább), ezért azt lehetetlen tudni, hogy a fenti kutya melyikkel rendelkezik.

A fenti border collie domináns fekete, és ír-foltos (a klasszikus mintázatot követi, ezért az S locuson több mint valószínűleg sⁱsⁱ genotípus található).

A fenti összes vadászkutya domináns fekete, tarka mintázatú fehérrel, pettyezettséggel vagy derességgel. A pointer (alul jobbra) minden valószínűség szerint inkább extrém fehér (s^ws^w), mintsem normál tarka, mert nincsenek foltok a testén.

A fenti border collie is domináns fekete, ír-foltos, pont mint a fentebbi border collie, csak ebben megtalálható a merle gén is (Mm), amitől a fekete jegyei szürke alapon szaggatott foltokká váltak.

Akár hiszik, akár nem, genetikailag a fenti két kutya is domináns fekete, habár tulajdonképpen nincs is rajtuk fekete! A portugál vízikutya (balra) domináns fekete, de májbarna színt kódoló génnel is rendelkezik (bb), amitől az egyszínű fekete szőrzete májbarnává változott, a weimari vizsla (jobbra) pedig ugyancsak domináns fekete, csak az ő esetében nemcsak a májbarna színt kódoló gének (bb), hanem a hígításért felelős gének (dd) is jelen vannak még, amitől végül Izabella színűvé vált.

A RECESSZÍV FEKETE GÉN

Az egyszínű fekete kutyák többsége azért egyszínű fekete, mert megvan bennük a domináns fekete gén. Van azonban egy más típusú fekete is, a recesszív fekete. A recesszív fekete nagyon ritka, és csupán maroknyi fajtánál fordul elő, például a német juhásznál, shetlandi juhászkutyánál, a schipperke és a puli esetében. Egyes fajtákról, például a belga juhászkutyáról feltételezhető, hogy mind recesszív, mind pedig domináns fekete gént is hordoznak.

A recesszív fekete gén feltételezhetően az A locuson található. A jelölésére az „a” betű használatos, és általában az A locus legalján helyezik el, mert minden más, az A locuson található génnel (sable: A^y, aguti: a^w, cserszínű jegyek: a^t, nyeregjegyes: a^s) szemben recesszív. Ebből következik, hogyha egy kutya csak egyetlen a génnel rendelkezik, akkor biztosan nem lesz egyszínű fekete (hanem sable, cserszínű jegyekkel rendelkező, stb.), mert a recesszív „a” gén működéséhez két ilyen génre van szükség.

A recesszív fekete esztétikailag nem különbözik a domináns feketétől. Az egyetlen különbség a tenyésztés során jelentkezik. Egyszínű, recesszív fekete kölykök olyan két szülőtől is születhetnek, amelyek egyike sem egyszínű fekete, feltéve, hogy mindketten (annak kifejeződésre juttatása nélkül) hordozzák a recesszív fekete gén egy-egy példányát. Domináns fekete kölykök viszont csak akkor születhetnek, ha az egyik vagy mindkét szülő maga is domináns fekete. A recesszív fekete egy másik fontos tulajdonsága az, hogy nem ugyanazon a locuson helyezkedik el, mint a domináns fekete gén! Kizárólag így lehetséges ugyanis, hogy egy kutya úgy is egyszínű fekete lehessen, hogy a K locuson a kk (nem egyszínű fekete) génpárral rendelkezik.

A recesszív feketének csak a kutyatenyésztők számára van gyakorlati fontossága.