CAFIB standardhoz kapcsolódó magyarázatok

                                               Első Fila brasileiro standard.                                                    

A Fila brasileiro első hivatalos standardja

Kidolgozta és leírta dr. Paulo Santos Cruz, dr. Erwin Waldemar Rathsam és dr. John Ebner. Magyarra fordította Kohl János.

Ezt a standardot 1946-ban fogadta el a BKC:

ÁLTALÁNOS MEGJELENÉS: A Fila brasileiro fajta a molosszerek családjába tartozik: igen erős izomzattal rendelkező nehéz csontváz-szerkezet. Teste hosszabb a magasságánál, mindazonáltal rendkívül arányos és szimmetrikus.

TEMPERAMENTUM ÉS TULAJDONSÁGOK: figyelemre méltó bátorság és merészség; meghatározó az idegenekkel szemben tanúsított ojeriza. Hagyományosan hűséget mutat azonban a gazdája és annak családja irányában, akikkel különösen kedves, szerető és engedelmes. Ennek következtében felülmúlhatatlan őrkutya, ám mindeközben hatékony marhaterelő is, ami tökéletesen mutatja merészségét és bátorságát. Temperamentuma miatt a Fila brasileiro gyakran megtámadja a bírót. Általában azt sem engedi, hogy megérintsék. Ez a viselkedés csak megfelelő temperamentumának bizonyítéka, és nem szabad hibának tekinteni.

MOZGÁS: A lépés kimért és ruganyos, súlyosnak tűnik, a nagymacskák lépésére emlékeztet. Legszembetűnőbb tulajdonsága a himbálódzó és hullámzó mozgás. Lassú lépéskor, ha a farok fel van emelve, az is átveszi a test ringását, és jobbra-balra lendülve egyensúlyoz. Ha a farok le van eresztve, akkor a ringásnak tökéletesen megfigyelhetőnek kell lennie a hátsó testfélen és a bordákon. Az ügetés könnyed, laza, térölelő. A mellső lábak csekély mozdulattal nagy távolságot fednek le. Lépés közben a Fila brasileiro általában a hátvonala alatti helyzetben tartja a fejét.

BŐR ÉS SZŐRZET: Vastag, laza bőr, főleg a nyaki és a törzsi részeken. A nyakon toroklebernyegeknek kell lenniük. A szőrzet/bunda rövid, puha, vastag és sima.

SZÍN: Valamennyi szőrszín és ezek kombinációja megengedett. Gyakoriak a fehér foltok a mellen és a nyak körül, a végtagok és a farok végén, egy színben vagy csíkosan (brindle).

FEJ: A testhez viszonyítva mindig nagy és súlyos, szögletesnek és masszívnak tűnik, tipikusan brachicefalis (a szélességéhez viszonyítva rövid koponya). A koponya nagy és széles, az orr tövénél hirtelen vékonyodik valamelyest.

A homlokeresz vagy stop szemből nézve gyakorlatilag nem létezik, hanem egy keskeny mélyedésben folytatódik, amelyik hosszirányban kiterjed, többé-kevésbé a koponya fele hosszáig.

Oldalról nézve a homlokeresz világosan látható, és a szemöldökívek alkotják.

Kifejezett nyakszirtcsont.

Erős és széles fang, rövidebb a koponyánál, de azzal mindig harmonizál. Egész hosszában nagy mélységű, szinte derékszögű vonalban végződik. Vastag felső ajkak, lazák és lelógóak, amelyek takarják az alsó ajkakat, így a molosszerekre jellemző szögletes fang benyomását keltik.

Az alsó ajkak az állkapocs csúcsán feszesek, kétoldalt azonban lazák, ahol is a széleiken fogak/csipkék találhatók.

Erős, fehér és jól elkülönült fogak. A felső metszőfogak gyökere nagy és a hegyük vékony.

Nagy és jól kifejlett orruk van, amely elfoglalja a felső állkapocs elejének nagy részét. A színe fekete, kivéve a csokoládébarna, barna, vagy fehér alapszínen az ilyen színű foltokkal rendelkező kutyákon. Az ilyen színű kutyáknál a barna orr megengedett.

SZEMEK: Közepes nagyságúak, enyhén mandula alakúak, jól elkülönültek, és mélyek, a színük sötét. A laza bőr következtében számos egyeden figyelhető meg a leesett szemhéj, ami nem tekintendő hibának, mert csak kihangsúlyozza a fajta tipikus szomorú tekintetét

FÜLEK: Nagyok, "V"-alakúak és a koponya leghátsó részén tűzöttek. A laza bőr következtében a tövének a tűzése változhat. Ha a kutya figyel, a tűzés magas, elérheti a koponya felső vonalát; ha a kutya nyugodt, a fül töve alacsonyan van, és hátrafelé kifordulva láttatni engedheti a fül belsejét.

Engedélyezett a mindkét oldalon lógó fül (molosszer fül), illetve a hátrafelé és felfelé pöndörödő fül ("rózsa fül") is.

NYAK: Rendkívül jól fejlett átmérőjű, igen erősen izmolt. Rövid, nem hosszú. Enyhén ívelt tarkó, toroklebernyeg.

TEST: Erős, vastag és laza bőrrel fedett. Jól ívelt bordák. Széles és mély mell, ami legalább a könyök csúcsáig ér. Jól kiemelkedő mellcsont (mell). Alig felhúzott has. Jól szögelt váll. A mar megformálásakor a lapockák vége nem érintkezik, ellenkezőleg, teljesen külön alkotják a mart, ennek eredménye az alacsony és lapos mar. A hátvonal erős és a martól a legmagasabban elhelyezkedő farig emelkedik.

Nagyon nagy farok-tő, amely gyorsan vékonyodik, és a végének a csánkok hegyéig kell érnie. A farok a végén enyhe ívben hajlik. Ha a kutya izgatott, a farok felemelkedik, ami kihangsúlyozza a végén lévő ívet. A farok azonban nem emelkedhet a hátvonal fölé, illetve nem lehet gyűrűs.

Végtagok: A mellső lábaknak a test két oldalán kell elhelyezkedniük, mellkas-szélességben elválasztva egymástól. A martól kiindulva húzott függőleges egyenesnek érintenie kell a könyök hegyét. Erős csontozatú lábak. A kézközép enyhén hátradől. A hátsó végtagok könnyebb csontozatúak; a mellső végtagoknál magasabbak. Nem túl hangsúlyos szögellések. A csánkok hegye kifelé fordul. A mancsokon előrenéző, ívelt és erős ujjak vannak.

Hibák

1. Kizáró hibák: Egyheréjűség és rejtettheréjűség; vágott fül vagy farok. Fehér, más színű foltok nélkül. Hússzínű orr. Alulharapás, ha a fogak zárt szájnál is látszanak.

2. Súlyos/Főbb hibák: Kis fej; rövid lépés; feszes bőr; rövid felső ajkak; albinizmus jele; előreugró szemek; félénkség; gyávaság.

3. Komoly hibák: Alulharapás vagy túlharapás; kis lépések; barátságos idegenekkel; könnyű csontozat; nem mély mellkas; far alacsonyabb a marnál.

4. Enyhe hibák: A standardon kívül eső bármely tulajdonság.

5. A bírálatkor a bírónak inkább azt az egyedet kell előnyben részesíteni, amelynek több kisebb hibája van, mint azt, amelynek csak egy vagy kettő, de nagyon jelentős.