A kutya tartásához kapcsolódó magyarázatok
11 - Az ivartalanításról
Az ivartalanításról
Ha szóba kerül az ivartalanítás kérdése, szinte minden állatorvos azonnal azt javasolja, hogy ivartalaníttassuk a kutyánkat. A tanácsukat azonban legtöbbször sokkal inkább motiválja a profitszerzés vágya, mintsem a kérdéshez kapcsolódó egészségügyi vagy temperamentumalakító megfontolások.
Az állatorvosok többségének álláspontja szerint az ivartalanítással két legyet üthetünk egy csapásra: megoldjuk mind a nem kívánt dominancia, mind pedig a nem kívánt kölykök kérdését. És nagyon ritkán, meghatározott körülmények között ezeket a lehetőségeket valóban érdemes is fontolóra venni. Amit viszont az állatorvosok nem szívesen közölnek az ügyfeleikkel, az az, hogy kizárólag a 6 és 9 hónapos kor között elvégzett ivartalanítás lesz hatással az agresszivitás és a dominancia kérdésére!
Sok újdonsült kutyakölyök-tulajdonos kiskutyája erős vadászösztönnel rendelkezik. Ez az ösztön készteti a kölyköt arra, hogy az emberekkel játsszon, üldözze, ráncigálja őket. A vadászösztönt nem szabad összetéveszteni a domináns agresszióval, és az ivartalanítás szemernyit sem fogja csökkenteni a vadászösztönt!
Egy felnőtt kutya ivartalanításának csak a legritkább esetben van bármily csekély hatása is a kutya más kutyákkal vagy a gazdájával szembeni agressziójára. Sőt, ellenkezőleg! Az ilyen irányú kutatások egyértelműen kimutatták, hogy a felnőtt szukák ivartalanítása gyakran inkább növeli bennük a más kutyák iránti agresszivitást, semhogy csökkentené azt!
A más kutyák iránti agressziónak ugyan sokkalta több különféle fajtája és változata van, mégis többnyire a gazda és más emberek iránt tanúsított agresszió miatt kérik a legtöbben a kutyájuk ivartalanítását. Az agresszió ezen két formája rendszerint falkabeli vagy rangsorproblémákra, illetve ezek hiányára vezethető vissza. Ez azt jelenti, hogy az olyan kutya, amelyik a gazdája vagy annak családtagjai ellen fordul, az egyszerűen csak hiányolja a falkavezért. És ezt a problémát az ivartalanítás sem oldja meg, bármit mondjon is az állatorvos.
Az ilyen problémákkal küzdő kutyatulajdonosoknak megfelelő falkaalakító kiképzési program segítségével egyszer s mindenkorra a megfelelő falkabeli helyükre kell tenniük a kutyájukat. Ha a kutya már a helyére került a falkában, akkor azonnal nagyon kemény engedelmességi tréningben kell részesülnie, majd ugyanezt lehetőség szerint ismételjük meg elektromos nyakörv segítségével is.
Az igazság az, hogy a jó, erős falkaszerkezettel bíró kutyák kivétel nélkül mindig tőlünk, a falkavezértől várják az irányítást. A falkaalakító tréningen megtanulják, hogy a vezérük következetes, szigorú, de igazságos. Megtanulják, hogy a vezérnek vannak olyan szabályai, amik szerint kell nekik az életüket élni, és ha betartják ezeket a szabályokat, akkor szinte csak jó dolgok történnek velük. És azt is megtanulják, hogy a legkisebb indokolatlan agresszió is komoly következményekkel jár.
Megfelelő módszerrel a kutyatulajdonosok megtaníthatók rá, hogyan lehetnek falkavezérek. Nem születik ugyan minden ember ezzel a képességgel, ám mindenki megtanulhatja, ha akarja.
A kutyatulajdonosok által elkövetett egyik legnagyobb hiba az, amikor automatikusan azt hiszik, hogy ők a vezérek, vagy, ahogy többnyire emlegetni szeretik magukat, ők az ALFA hímek, miközben a valóságban gyakran gőzük sincs a falka felépítéséről, a motivációs engedelmességi tréningről, illetve a fenyítésnek a kutyakiképzésben betöltött szerepéről.
Akkor hát, mégis melyik kutyát kell ivartalanítani?
A menhelyről kihozott, csak társnak szánt jószágot legalábbis megfontolandó.
Sok idősödő kan kutya küzd prosztata-gondokkal. Az ilyeneken segíthet az ivartalanítás, sokszor évekkel hosszabbíthatja meg az életüket! Az idősödő, tenyésztésre már alkalmatlan kutya ivartalanítása tehát legalábbis megfontolandó.
Az erős karakterű, dominanciára hajlamos fajtát (Rottweiler, pitbull, akita, Fila brasileiro, stb.) csak társnak választó gyakorlatlan gazdik fontolják meg kedvencük 6 hónapos korban történő ivartalanítását!
Az egy herével született munkakutyákat is ivartalaníttassuk, de csak a 2. életévük betöltését követően. Ha az ilyen kutyákat nem ivartalaníttatjuk, akkor fennáll annak a veszélye, hogy 5 éves koruk körül hererákot kapnak. Ha azonban túlságosan korán, még a 2. életévük betöltése előtt ivartalaníttatjuk őket, az befolyásolja a munkateljesítményüket. A 2 éves kor utáni ivartalanítás viszont nem befolyásolja a munkateljesítményt.
Minden rejtett heréjű kutyát minél fiatalabb korában ivartalaníttassunk!
És melyik kutyát nem szabadna ivartalaníttatni?
A személyvédelemre, rendőrségi munkára, kutatásra-mentésre, Schutzhund munkára, kutyasportra használt kutyákat nem szabad ivartalaníttatni, hacsak nem rejtett heréjűek. Vagy egyszerűbben kifejezve, munkakutyát orvosi indok nélkül ne ivartalaníttassunk!
Az ivartalanításnak ugyanis az esetleges kedvező hatása mellett jó néhány kedvezőtlen mellékhatása is lehet. Az ez irányú vizsgálatok szerint az ivartalanított kanoknál 65%-kal, míg az ivartalanított szukáknál 35%-kal nőtt a csontrák kialakulásának veszélye a nem ivartalanított kontrollcsoporthoz képest. (A vizsgálatban 745 Rottweiler vett részt, az érintetlenül hagyott kanok 15%-a lett csontrákos, míg az ivartalanítottak között ez az arány 25% volt, ami 65%-os különbség).
Nem könnyű még kölyökkorban biztos kézzel kiválasztani egy Fila brasileiro alomból a majdani győztes fedező kant. A kölyök nagyon sokat változhat még növekedése során, jó és rossz irányban egyaránt. Ha azonban egy elhamarkodott, indokolatlan ivartalanítással esélyt sem adunk neki a továbbörökítésre, akkor csak újabb szeget vertünk a magyarországi Fila brasileiro állomány koporsójába. És ebben a tenyésztők tehetik a legtöbbet. Abba nyilván nem nagyon szólhatnak bele, hogy mit csinál az új tulajdonos egy-egy kölyökkel, és ha valaki úgy dönt, hát ivartalaníttatja, és kész. A megoldás talán inkább az lehetne, hogy a tenyésztő jobban informálódik a leendő vásárlóról, lehetőleg a fajtát már ismerő és szerető embernek ad el kölyköt, esetleg megegyezik vele az ivartalanítás kérdéséről is.
Ez az a pont, ahol semmiképpen sem szabad engedni a rámenős állatorvosok unszolásának, hogy már csak az esetleges nem kívánatos kölykök megelőzése céljából is célszerű ivartalaníttatni a kutyánkat. A nem kívánatos fedezések más módon is elkerülhetők, csak egy kis odafigyelés szükséges.