CAFIB standardhoz kapcsolódó magyarázatok
18 - Mellkas.
Vissza (Törzs.) Következő (Ágyék)
Eredeti szöveg:
"Tökéletesen ívelt bordák, amelyek széles és mély mellkast alkotnak, de soha nem akadályozzák a vállak szabad mozgását. A jó formájú vállaknál a bordáknak a könyök csúcsáig kell leérniük."
Megjegyzés:
A bordakosár nézete (az első képen oldalról, a másodikon alulról, vagyis a kutya hasa felől nézve). Az első képen megfigyelhetjük a könyökbúbig leérő bordakosarat, A második képen jól kivehető az elölről hátrafelé szélesedő bordakosár, aminek révén a mellső végtagok vállizületei szabadon mozoghatnak.
A fenti első képen a jól ívelt bordák láthatók, míg a másodikon az, hogy a bordák a széles és mély mellkas ellenére sem akadályozzák a vállak szabad mozgását, valamint, hogy a bordaív alsó széle (a lágyszöveteket hozzáadva) a könyökbúbig ér. A Filának, a többi kutyához hasonlóan, 13 pár bordája van.
Azt, hogy mi számít széles és mély mellkasnak, a kutya dongássága és mellkas mélysége határozza meg, lásd alább.
Dongásság (fenti első kép): a mellkas szélessége, azaz a lapockák mögötti bordák legtávolabbi pontjainak egymástól való távolsága, harántirányban bottal mérve. Nem tévesztendő össze a fenti második képen látható frontszélességgel! Ez utóbbi a vállbúbok közötti vízszintes, bottal mért távolság. Minél jobban megközelíti a dongásság értéke a frontszélességet, annál szélesebb a kutya mellkasa. A frontszélességet elérő vagy azt meghaladó dongásság a Filánál nem kívánatos, mert akadályozza a vállak szabad mozgását. A fenti harmadik képen a mellkas mélysége látható. Ennek mérése függőlegesen, a könyökbúb mögött bottal történik a mar legmagasabb és a mellkas legmélyebb pontja között. Filánál ez ideális esetben megegyezik a mellkas legmélyebb pontjától a talajig mért függőleges egyenes hosszával, ami viszont - szintén ideális esetben - azonos a könyökbúb és a talaj közti távolsággal (a mellső láb könyökbúbig mért hosszával).
Miért lényeges mindez?
A mellkas foglalja magába a tüdőt és a szívet, a légzés a vérkeringés legfontosabb szerveit. Minthogy az izmok és szervek munkaképessége az oxigénnel való ellátottságtól függ - ezt pedig a tüdő és a szív végzi - fontos, hogy ezek a szervek megfelelő nagyságúak legyenek, vagyis legyen hely a kifejlődésükhöz. Ebből következik, hogy a mellkas alakulása akkor értékes, ha az mély, széles, megfelelően dongás és hosszú.
1 2 3
A mellkas bejáratát a szügy alkotja.
1. Az átlagos szügy a mellkas kellő dongássága mellett közepesen széles, jól izmolt, a lapockák és a könyökök a mellkasfalhoz záródnak.
2. Nagyon dongás mellkas esetén a lapocka ferde szögben fekszik fel a bordákra és a felkarok sem záródnak a mellkasfalhoz. A könyökök elállnak. Kialakul az ún. oroszlánszügy. Feszes izomzat esetén rövid végtagoknál ehhez talajon tág állás is párosul.
3. Ha a bordázat íve csak enyhe és a mellkas mély, a lapockák jól felfekszenek a mellkasfalra, de a vállbúbok távolsága ehhez képest kevés, keskeny szügy jön létre.
Filánál egyértelműen az 1. típus a kívánatos.
Az első mellkas-keresztmetszet mutatja a kívánatos arányokat (megfelelő dongásság és mélység), a másodikon egy nagyon dongás, de nem eléggé mély mellkasú kutya látható, a harmadikon ennek ellentéte (nagyon mély mellkasú, de csekély dongásságú), az utolsón újra egy nagyjából arányos egyed látható, ám a mellcsontja nagyon kiáll, ezért ez sem kívánatos (hiszen csupán a kiálló mellcsont torzítja elfogadhatóvá a mellkas mélységét).
A fenti első képen a mellcsont túlságosan rövid, ennek következtében a szügyizmok fejletlenek, illetve a vállbúbokhoz képest túlságosan hátra szorultak. A középső képen látható a kívánatos forma, míg az utolsón előmellű kutya látható. (Előmellről beszélünk akkor, ha a mellcsont a vállburok síkja elé nyomul és a szügyizmok a vállbúbok elé domborodnak. Egyes fajtáknál ez a testalakulás kifejezetten jó, másoknál hiba, köztük a Filánál is, mert durvaság. esetleg keresztezés jele lehet.)