A kutya tenyésztéséhez kapcsolódó magyarázatok

2 - Mesterséges megtermékenyítés otthon


Mesterséges megtermékenyítés otthon

A mesterséges megtermékenyítés sokféle módon elvégezhető. Van a kutyáról-kutyára történő mesterséges megtermékenyítés, amikor tehát mindkét leendő szülő jelen van ugyan, ám a fedezés természetes úton mégsem lehetséges, vagy nem kívánatos (valamelyik egyed túl agresszív, sérült, a kannak tasakhurutja van, stb.). A mesterséges megtermékenyítés történhet még frissen levett, majd hűtött-higított sperma felhasználásával (ha például a szuka és a kan nem hozható ugyan össze egyszerre egy helyen, de a sperma viszonylag hamar felhasználásra kerül, illetve ha egyetlen spermalevétellel több szukát is meg szeretnénk termékenyíteni). Ha a levett spermát hosszú időn át kell tárolni vagy utaztatni, akkor jön szóba a mélyhűtött/fagyasztott spermával történő mesterséges megtermékenyítés. Maga a konkrét mesterséges megtermékenyítés is különféle technikákkal történhet, beleértve a hüvelyi berakást, a sebészeti beültetést, és a méhszájon belülre történő berakást. Jelen útmutató azon tenyésztők számára készült, akik otthon, a lehető legegyszerűbben szeretnék elvégezni a mesterséges megtermékenyítést. Elöljáróban el kell mondani, hogy mesterséges megtermékenyítés esetén akkor számíthatunk a legjobb eredményekre, ha a sperma levétele és berakása között a lehető legrövidebb idő telik el. Az eljárást bárki megtanulhatja, és egy kis gyakorlás után – szükség esetén - sikerrel alkalmazhatja.

A szükséges eszközök

1.  Steril spermagyűjtő zacskó. Használjunk kettőt egymásba rakva, arra az esetre, ha az egyik kiszakadna. Ennek hiányában bármilyen steril műanyag zacskó megfelel. Megfelelő gyakorlat és/vagy nyugodt kan esetén használhatunk steril tölcsért + steril poharat, ill. kémcsövet is.

2.  Egy 20 köbcentiméteres steril fecskendő (tű nélkül).

3.  Steril műanyagcső vagy katéter. Használjunk 40 cm-es, egyszer használatos eszközt. A katéter minden más eszköznél hajlékonyabb, így könnyebb lesz feljuttatni a szuka hüvelyében egészen a méhszájig. Mivel olcsó, a legjobb, ha minden megtermékenyítéshez új, steril katétert használunk. Ez csökkenti a fertőzés veszélyét.

4.  Steril, latex-mentes kesztyű.

5.  Steril edény, benne felforralt, majd testhőmérsékletűre hűtött meleg vízzel.

6.  Segítők, akik közül az egyik képes a szukát, a másik pedig a kant irányítani, kordában tartani.

A megtermékenyítés lépései

Mindenekelőtt hozzuk a helyszínre a kant és a szukát, de egymástól elkülönítve. Készítsük elő az eszközöket, hideg időben a sperma hősokkjának elkerülése végett az összes eszközt melegítsük fel a testmeleg vízben! Ha katétert használunk és egyik vagy mindkét végén speciális csatlakozó van, azt vágjuk le róla úgy, hogy egyszerű csövet kapjunk!

1. A sperma levétele a zacskóba

A legjobb, ha legalább három ember végzi. Az egyik segítő tartja a kant a spermalevétel közben. A másik tartja a szukát a spermalevétel előtt, közben és majd a berakás közben. A harmadik végzi a tulajdonképpeni spermalevételt és gyűjti össze a spermát a zacskóba.

A szuka segítségével hozzuk izgalomba a kant. A fedeztetés előtti este sem a szuka, sem pedig a kan már ne kapjon enni, a szukának pedig a fedeztetés napján már ne adjunk inni sem! Máskülönben lehet, hogy a kan hányni kezd, a szukánál pedig esetleg a legrosszabbkor váltódik ki a széklet- vagy vizeletürítési reflex, ami erősen csökkentheti a fogamzás valószínűségét. Engedjük természetes módon játszani, udvarolni őket. Hagyjuk, hogy a kan megkísérelje néhányszor beugorni a szukát. Ha egyébként nincs ellenjavallat, a természetes fedeztetés lenne a legjobb! Ha ez nem jön össze, vagy ellenjavallt, néhány sikertelen próbálkozás után állítsuk a kant a spermalevétel tervezett helyére, ahol is az egyik segítőnk azt megfogja. A szukát a másik segítő tartsa vagy mozgassa a kan előtt, farral lehetőleg e felé.

Ha a kan izgalomba jött, a szukát tartó segítő vigye félre a szukát, lehetőleg egy másik helyiségbe, hogy a kan ne is láthassa, így teljes egészében a rá váró feladatra összpontosíthat. A másik segítő tartsa a kant a helyén.

Álljunk vagy guggoljunk a kan háta mögé. Izgassuk a péniszt közvetlenül a herezacskó előtt. Ha ezt megfelelő módon tesszük, a pénisz kicsúszik a tasakból és az izgatás helyén megduzzad, és kialakul az úgynevezett csomó. Hüvelyk- és mutató ujjunkat tartsuk közvetlenül a csomó (bulbus glandis) előtt, a megduzzadt pénisz tövének közelében.

Miközben a péniszt az egyik kezünkkel erektált állapotban tartjuk, a másik kezünkkel fogjuk meg a spermagyűjtő zacskót, és húzzuk rá azt a péniszre úgy, hogy a pénisz vége a zacskó belsejében legyen. Óvatosan húzzuk a zacskót a péniszre és tartsuk a helyén, a másik kezünkkel pedig izgassuk tovább a péniszt. (Leírni sokkal nehezebb, mint megcsinálni! A humán szexben megszokott módszer kiindulásnak tökéletes.) A segítőnk közben elölről tartsa a helyén kant, az egyik karját annak mellén tartva, a másik karjával pedig a mellső lábai mögött átnyúlva. Amint ugyanis a kan izgatása folytatódik, úgy kezdhet viselkedni, mintha épp a szukát fedezné, a mellső lábaival kapálni kezdhet, illetve a hátsó lábaira állva fel-felugorhat. Még megfordulni is megkísérelhet, ahogy ez a természetes fedezés közben is megtörténhet. Agresszív kanoknál tehát óvatosság!

A sperma levétele a kantól függően 5-15 percbe is telhet. Ha összegyűjtöttünk legalább 5-15 ml spermát, az általában elegendő akkor, ha a kan nem csak a víztiszta ondófolyadékot adta le, hanem a zavaros valódi spermát is. Ha a leadott folyadék még víztiszta, izgassuk tovább a péniszt, ha megfelelő mennyiségű és már zavaros, akkor a kan valószínűleg jó örökítő anyagot adott le.

Addig folytassuk a pénisz izgatását, amíg megfelelő mennyiségű és minőségű spermát nem nyerünk. (10 ml-nél többet úgysem nagyon érdemes házi körülmények között a szukába rakni, mert akkor már nagy lesz a visszafolyás.) A folyadék néha enyhén vöröses színű lesz, attól nem kell megijedni, rendben van, csupán valószínűleg elpattant egy hajszálér.

Ha megvan a minimum 10 ml-nyi, megfelelően zavaros sperma, abbahagyhatjuk a pénisz ingerlését és eltávolíthatjuk róla a zacskót. A segítő vigye félre a kant, járassa meg egy kicsit, és ha a pénisze visszahúzódott a tasakba, zárja külön.

2. A sperma fecskendőbe töltése

A műanyagcső vagy katéter egyik végét csatlakoztassuk a fecskendőhöz.

A fecskendőhöz csatlakoztatott cső másik végét dugjuk a spermát tartalmazó zacskóba. Enyhén döntsük meg a zacskót, hogy a sperma az egyik sarkában gyűlhessen össze. Szívjuk fel a lehető legtöbb spermát a fecskendőbe.

Ha lehet, szívjuk fel a zacskó teljes tartalmát. Ha a kelleténél többet szívunk fel, nem baj. Ha kevesebbet, az sem nagy gond, hiszen egy alomhoz alig néhány spermiumra van szükség. A fecskendőt és a csövet felfelé fordítva akadályozzuk meg a sperma kifolyását. Ránézéssel ellenőrizzük a spermát: ha zavarosnak tűnik, akkor általában jó. A zacskót a benne maradt spermával együtt tegyük félre, a megtermékenyítést követően jól tesszük, ha ezt mikroszkóp alatt is megvizsgáljuk.

A fecskendő maradék térfogatát töltsük ki levegővel. Ez a levegő hasznos lesz még az inszeminálás közben, a csőben lévő legutolsó csepp spermát is ki fogja ugyanis nyomni a hüvelybe vagy a méhbe.

3. A szuka inszeminálása

A segítő hozza vissza a szukát, majd egy alacsony sámlira ülve két kézzel rögzítse annak mellső részét. A másik segítőnk a szuka két hátsó lábát megfogva emelje mellmagasságba a szuka farát. Ha a kutya nem tiltakozik különösebben, a hátsó fertályát esetleg egy megfelelő magasságú asztalra is fel lehet tenni, így sokkal könnyebb lesz tartani.

A fennmaradó ember hajtja végre a tulajdonképpeni inszeminálást. Kesztyűs kézzel dugjuk a bal kezünk mutató- vagy középső ujját a szuka hüvelyébe. Előfordulhat, különösen szűz szukák esetén, hogy ehhez valamilyen síkosítót is használnunk kell. A legjobb, ha tenyerünket a szukának támasztva alulról dugjuk be az ujjunkat. Most a másik kezünkkel a bedugott ujj tenyér felőli, belső oldala mentén dugjuk be a csövet is a hüvelybe. Lassan, a végét az ujjunkkal a hüvely falától végig távol tartva és irányítva, toljuk be a csövet, amíg az el nem éri a bedugott ujjunk hegyét. A műanyagcső általában könnyen becsúszik a méhbe is, de nem mindig. Néha többször is próbálkoznunk kell, mielőtt sikerülne. Érdemes azonban ezzel bíbelődni, mert minél mélyebbre sikerül bevezetnünk a csövet, annál biztosabban számíthatunk jó eredményre.

Lassan fecskendezzük be a spermát, és közben ide-oda mozgassuk az ujjunkat. Ilyenkor az ujjunk látja el ugyanis a pénisz szerepét. A fecskendőt a csőről levéve szívjuk azt tele levegővel, tegyük vissza a csőre, és a levegőt a csőbe nyomva teljesen ürítsük a még az esetleg a csőben lévő maradék spermát is a hüvelybe vagy a méhbe.

Ha a szuka közben elmozdult volna, újra emeltessük fel vagy tetessük vissza a helyére, közben mind a cső, mind pedig az ujjunk maradjon benne! Időről-időre mozgassuk meg az ujjunkat. Akkor csináljuk jól, ha érezzük, amint a szuka hüvelye természetes módon összehúzódik és ráfeszül az ujjunkra. A szuka külső szeméremtestének simogatása is segít kiváltani az ilyen összehúzódásokat. Ha lehetőség van rá, hasznos a hátsó lábak előre-hátra történő mozgatása is, mert ezzel is elősegíthető a sperma jobb méhbe jutása. Fenti helyzetet tartsuk fent legalább 20-25 percig!

Lassan húzzuk ki a csövet és az ujjunkat is. Sétáltassuk meg a szukát 1-2 perc erejéig, majd az aktivitását csökkentendő 8 órára tegyük ketrecbe.

Ha szükséges, a megtermékenyítést a szuka fertilis periódusa alatt kétnaponta megismételhetjük. Azt azonban általában már a szuka viselkedéséből is meg lehet állapítani, hogy a fedeztetés valószínűleg sikeres volt-e. Ha érezni lehet az összehúzódásokat és a szuka az ajkait nyalogatja, minden valószínűség szerint sikerre számíthatunk, míg összehúzódások hiányában feltétlenül próbálkozzunk ismét!

4. A felszerelés újbóli felhasználása

A kesztyűt és a spermagyűjtő zacskót egyszeri használat után mindenképpen dobjuk ki. A cső vagy katéter és a fecskendő - igény esetén - elmosva újra felhasználható. Az újbóli felhasználás azonban lehetőleg korlátozódjon egyazon szuka egy tüzelési ciklus alatt megismételt inszeminálásaira, másik szukához feltétlenül használjunk steril eszközöket.