A kutya tartásához kapcsolódó magyarázatok

5 - Viselkedési problémák és kezelésük

XIX. Tudjuk, mibe vágunk bele!

Viselkedési problémák és kezelésük

XIX. Tudjuk, mibe vágunk bele!

Fila brasileiro és fila keverékek tartása

A kutyákkal kapcsolatos problémák mintegy egyharmadát a viselkedési problémák teszik ki, ezek közül is kiemelkedő helyet foglalnak el a túlzottan domináns vagy agresszív kutyákkal kapcsolatos problémák. Az elmúlt években sajnos hazánkban is drámaian emelkedett azoknak az eseteknek a száma, amikor az ilyen problémák Filákat vagy fila keverékeket érintenek. Ez is egyértelműen mutatja, hogy az ilyen fajtát választó embereknek sokkal inkább kellene előzetesen tájékozódniuk, az esetek többségében ugyanis egyszerűen nincsenek tisztában vele, mibe is vágnak bele.

Maga a kutya aranyosan néz ki, különösen kölyökkorában, szomorkásan melankolikus tekintetű, szeretnivaló. A látszat azonban csalóka, a Filát századokon át önállóságra, függetlenségre, gyanakvásra nevelték és szelektálták, ennek megfelelően csak kevéssé vagy egyáltalán nem szocializálható. A Fila mindenes munkakutya volt, akinek a vad, ellenséges, veszélyekkel teli környezetben kellett megélnie és teljesítenie. Vadászat, terelés, őrzés volt a fő feladata. Vadászott jaguárra, disznóra, kajmánra – és szökött rabszolgára! Terelt birkát, marhát, zebut – és hadifoglyokat! Őrzött házat, embert, jószágot – és aranybányákat! A Fila tehát ösztönösen gyanakvó minden idegennel szemben, mivel kb. 300 éve erre nevelik.

A Fila ugyanakkor nagyszerű és utolérhetetlen házi kedvenc is, de csak a gazdája és vele élő családtagjai számára. 60-75 cm-es marmagasságuk és 40-70 kilós súlyuk ellenére nagyon csendesek, nyugodtak, nem nagyon ásnak, nem nagyon ugatnak, nem nagyon hajlamosak az öncélú rombolásra sem. Az egyik legkönnyebben szobatisztaságra szoktatható fajta. A Filák személyisége azonban minden más kutyafajta egyedeinek személyiségétől alapvetően különbözik. Van valami macskaszerű a viselkedésükben, éberek, szeretetre, simogatásra éhesek, ugyanakkor függetlenek, méltóságteljesek és makacsak, önfejűek. Habár laza, puha bundájukat élmény megsimogatni, megölelni, ezt idegen meg se kísérelje, legyen az felnőtt vagy gyerek! A Fila nem tűri el idegenek érintését, ha tehát olyan ölebet szeretnénk, aki automatikusan az összes rokonunkat, barátunkat és ismerősünket a bizalmába fogadja, akkor nagyot fogunk csalódni a fajtában! A felnőtt Fila számára a vele egy háztartásban élőkön kívül minden ember idegen lesz!

A Fila nagyon intelligens, és általában nagyon könnyű tanítani. Nagyon erős ugyanis benne a vágy, hogy örömet szerezzen a gazdájának, ezért sok mindenre képes. Általában már ennyi is elegendő a kiképzéshez, de a hagyományos kiképzési módszerekre, például a motiválásra is jól reagálnak. A fizikai fenyítést nehezebben tolerálja a többi fajtánál, puszta erővel nehéz bármire is rávenni. Ebben az is szerepet játszhat, hogy a Fila fájdalomküszöbe igen magas, amikor például egy lábsérülés után kissé bicegni kezd, akkor biztosra vehetjük, hogy nagyon komoly a baj, és egy más fajtájú kutya már nem biztos, hogy felállna! Ha egy Filát megütünk vagy megverünk, annak biztosan vagy lelki sérülés lesz a következménye, vagy agresszívvé tesszük vele a kutyát. A Fila nagyon okos, nagyon gyakorlatias, csak a gazda kedvéért tesz meg olyan, számára értelmetlen dolgokat, mint az engedelmességi tréningek gyakorlatai, vagy a fogatás. Utóbbinál az első néhány alkalommal számíthatunk csak valódi teljesítményre, amint a kutya rájön, hogy az egész csak játék, és szó sincs valódi veszélyről, elveszti az érdeklődését a csibész iránt, és csak ímmel-ámmal teljesít, ha ugyan egyáltalán. A Filának ugyanis ezt nem kell külön megtanulnia, ösztönösen védelmez, és ez többet ér minden tanulható gyakorlatnál! Ha nincs jó kapcsolata a gazdával, a Fila többé már nem akar örömet szerezni neki, nem akar neki engedelmeskedni, csak ha éppen olyan kedve van, vagy ha várhat cserébe valamit. Önállóan gondolkodik, és önmaga dönt, és csak rajtunk áll, képesek vagyunk-e egy lépéssel előtte járni gondolatban!

Éppen ezért az erős akaratú Filához éppolyan erős akaratú gazda szükségeltetik. A Fila határozott elképzelésekkel rendelkezik a világról, így, ha hagyjuk, könnyedén felülkerekedhet rajtunk! A kölyök Filák természetüktől fogva jó magaviseletűek, engedelmesek, csak ritkán destruktívak vagy engedetlenek. A jó magaviseletük miatt aztán sok ember elmulasztja megfelelően képezni őket. Amikor aztán egy ilyen képzetlen Fila eléri a nagykorúság kezdetét, esetleg megkérdőjelezheti vezető szerepünket. Ilyenkor jelentkeznek általában az első viselkedési problémák is, az agresszivitás és a dominancia, többnyire olyan helyeken, ahol a kutyák nem kaptak megfelelő kiképzést, és nem tanulták meg tisztelni a gazdájukat.

A teljes igazsághoz ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy egyes filák esetén valódi viselkedési gondokról is szó lehet, amikor is a kutya örökletesen lóg ki a sorból, mindegy, mit teszünk vele. Az ilyen kutyák többnyire a fajtát sajnálatosan sújtó nemkívánatos keresztezési hullámokban (főleg az 1930-as és 1970-es években) érintett vérvonalakból származnak. Az ezekben az időszakokban divatos Fila-német dog, Fila-nápolyi masztiff, Fila-angol masztiff keresztezések utódai, illetve a nyereségvágyból, a minél nagyobb haszon megszerzésére irányuló törekvések eredményeképpen silány minőségű, gyenge idegrendszerű, fajtaidegen viselkedésű egyedeket aktív tenyésztésbe vonó tenyésztők felelőtlen viselkedése miatt elszaporodott ideggyenge utódok jellemzően ilyenek. Nem megfelelő temperamentum, gyenge idegrendszer, atípusos testfelépítés, gyávaság, vagy éppenséggel a gazdára kivetített agresszió jellemzi őket. A megfelelő, célzott szelekció hiánya sokat rontott a fajtán. A Fila idegenekkel szemben bizalmatlan, óvatos, gyanakvó, barátságtalan, de nem feltétlenül azonnal támadó vagy agresszív. Saját területén vagy a gazdája közelében tartózkodó emberekkel szemben természetesen egy fokkal bizalmatlanabb, ilyenkor már aprócska mozdulatok is kiválthatják a támadást, és ez így is van jól. Sose bízzunk a kutya békés magaviseletében, ha idegen van a közelben! A gazda elleni nyílt agresszió azonban tűrhetetlen, és ha ennek oka nem ismert vagy nem kezelhető, az ilyen kutyát feltétlenül szelektáljuk. Azonnal!

Olvashatók az interneten olyan történetek büszke fila-gazdáktól, miszerint pl. „nagy bulikon a kutya 30-40 idegen ember között szabadon mászkált, mindenki simogatta, nem volt semmi baj”. Nos, az illető gazda nagyon jól tenné, ha utánanézne, honnan szerezte azt a kutyát, mert biztosan szép és aranyos, de hogy nem Fila, az is biztos! Az ilyen írások egyben azért is veszélyesek, mert azt a képet sugallják, hogy a Fila valami társasági lény, állatsimogatóba való plüssmaci, vagy hasonló. Ha valaki aztán, aki ezeken a meséken nőtt fel, találkozik egy eredeti Filával, és ugyanígy próbál meg viselkedni vele, akkor lesápad bokáig, azt garantálom! Vannak persze olyan „mértékadó” körök is, amelyekben éppenséggel kívánatosnak tartják a Fila temperamentumának mérséklését, a többi kutyafajtáéval egy szintre hozását. Legfőbb indokuk, hogy egyszerűen nincs már rá szükség, hogy elmúltak már azok az idők, amikor a Fila ellenséges környezetben volt kénytelen élni és túlélni, embert ember ellen védeni, vagy éppenséggel emberre vadászni. Szerintük a fajta javát szolgálná a dolog, mert a mostaninál sokkal jobban elterjedhetne, nagyobb genetikai változatosságot produkálhatna. Hát igen, valóban nem túlzottan gyakori fajta, de vajon feltétlenül baj ez, kérdem én? Hisz gyémántra sem azért vágyik az ember, mert minden utcasarkon belebotlik! Ilyen logikával akkor a terelőkutyáknak se kelljen tudniuk, mi az a birka, hisz már nyáj is alig akad, a vadászkutya nyugodtan szaladjon el a lövéskor, majd veszünk vadhúst a Tescóban, az őrkutya játsszon a rablóval, arra ott a 107, az újfundlandi hadd féljen a víztől, hisz van már nekünk Baywatch! Nevetséges, mintha minden kutya csakis a szépségversenyekre lenne predesztinálva. A tapasztalt, gyakorlott és felelős tenyésztők, akiket érdekel a Fila mint fajta sorsa úgysem használnak fel túlzottan, ok nélkül agresszív vagy gyáva tenyész-egyedeket, de nem adnak el Fila-kölyköt felkészületlen gazdának sem.

Az átlagos új kutyatulajdonos ugyanis még egy labradort vagy egy tacskót sem képes rendesen felnevelni és kordában tartani, nemhogy egy gyanakvó, emberkerülő, potenciálisan agresszív kutyát! A Fila kölyköknél pedig kevés aranyosabb dolog akad a Földön! Ám ez az aranyosság csupán 3-4 hónapig tart. A Filatulajdonosoknak a kölyök lehető legkisebb korában el kell kezdeniük a szigorú engedelmességi tréninget. Minden kutyatulajdonosnak így kéne persze tulajdonképpen cselekednie, ám különösen fontos dolog ez ennél a fajtánál, ami nem megfelelő kezelés esetén erősen hajlik a dominanciára és az agresszivitásra.

A Filák függetlenek ugyan, ám a kulcsszó esetükben a tisztelet és a szeretet. Nagyon sok szeretet. Ha ezt megkapják, akkor megfelelő szigor mellett nagyon szoros kötelék alakul ki a kutya és gazdája között, amire építhetünk a későbbiekben is. A kutya a gazda kedvéért szinte mindent készséggel meg fog tenni, komolyabb kényszerítő eszközök, szöges lánc vagy elektromos nyakörv csak nagyon ritkán kellenek. Kezdő gazdik az ilyen eszközök használatát jobb is, ha mellőzik. Ha mégis ezeket kell használni, akkor előzetesen TANULJÁK MEG A HELYES HASZNÁLATUKAT! A nem megfelelő használatuk ugyanis vagy egy életre elronthatja a kutyát, vagy esetleg ránk irányíthatja annak agresszióját, ami beláthatatlan következményekkel járhat! Az elektromos nyakörv használata nem csak abban merül ki, hogy ráadjuk a kutyára, majd megnyomjuk a gombot.

Nagyon szép dolog, ha a kutyánk otthon egyetlen parancsunkra leül, lefekszik, helyben marad, stb., de csak egy dolog. Ilyenkor még nagyon, de nagyon messze vagyunk attól, hogy egy jól képzett kutyánk legyen! Az agresszivitásra hajlamos kutyákat ugyanis meg kell tanítani arra is, hogy akkor is ránk figyeljenek, és teljesítsék a kiadott parancsot, amikor más kutyák vagy emberek vannak jelen, illetve amikor valami irányába éppen agresszívek szeretnének lenni. És az átlagos gazdi ennél a pontnál bedobja a törölközőt, feladja a kiképzést! A gazdák többsége ugyanis képtelen irányítani a kutyáját, amikor annak más kutyák felé irányul a figyelme (agressziója).

A legnagyobb hiba, amit az ilyen emberek elkövetnek az, hogy feltételezik, az ő kis cukorfalatjuk úgysem harap meg soha senkit és semmit. Miért is? Merthogy addig esetleg még sose volt agresszív. Az igazság az, hogy az igazi agresszió ritkán mutatkozik meg a maga borzasztó valóságában a kutya felnőtté válása, azaz nagyjából 1-2 éves kora előtt. Addig többnyire maximum csak tétova próbálkozásokat mutat a kutya, óvatosan tapasztalatokat gyűjt, mígnem egyszer csak bumm, és a gazdi csak les, hogy akkor ez most mi is volt?! A gazdáknak tudomásul kell venniük, hogy egyszer el fog jönni ez az idő, és fel kell készülniük rá. A kölyköt megszerzése után azonnal, akár 8 hetesen fogjuk szigorú tréningre. Ha megfelelően végezzük, a kutya ebben a korában rengeteget tanul. A kutya növekedésével a folytatódó tréningnek egyre szorosabb irányításunk alá kell vonnia a kutyát. Ne tegyünk persze elektromos nyakörvet egy 8 hetes kölyökre, nem erről van szó. De igenis minél előbb kezdjük el a tanítását, és idővel fogjuk egyre szorosabbra a gyeplőt, azaz a pórázt. Ha a kutya úgy nő fel, hogy közben megtanult tanulni, akkor később is sokkal könnyebb dolgunk lesz.

Ha addig várunk, míg az agresszió már felütötte a fejét, akkor máris nehéz dolgunk van. Sietve kell ugyanis minden eddig elmulasztott dolgot a kutya fejébe verni. Ehhez pedig ilyenkor, lévén a kutya már idősebb, nagyobb nyomás, agresszívebb módszerek és nagyobb mértékű fenyítés szükséges, mint kölyökkorban. Kölyökkorban mindez még játékosan mehetett volna.

Nem kevés azoknak a kiképzőknek a száma, akik komolyan gondolják azt, hogy ha egy kutyára szájszíjat teszünk, majd jutalomfalatok segítségével megtanítjuk neki a „FIGYELJ RÁM!” parancsot, akkor ezzel egyszersmind fel is számoltuk az illető kutya más kutyák irányába mutatott agresszióját. Szerintük, ha egy kutya éppen az arcunkat figyeli, akkor nem tud más kutyákkal szemben agresszív lenni. Sajnos azonban tévednek. A módszer ugyan valóban működhet az ímmel-ámmal kötözködő kutyák esetén, ám egy VALÓBAN AGRESSZÍV KUTYA esetében, aki szó szerint fel szeretné falni a másik kutyát szájszíjastól, gazdástól, mindenestől, nos, esetükben ez a módszer NEM FOG MŰ-KÖD-NI! Náluk ez a szemkontaktus dolog csak akkor működhet, ha a pórázuknál fogva a fejünk felett pörgetjük körbe a kutyát. Akkor ugyanis valószínűleg egyenesen a szemünkbe néz majd, miközben továbbra is szarik a parancsunkra.

Az ennyire agresszív kutyák esetében az irányítás elve nagyon is egyszerű. A gazda agressziójának meg kell haladnia a kutya agresszióját, különben a kutya győz. A kutyáknak tisztelniük kell a falkavezért és azt a szintű fenyítést, amit MINDEN ESETBEN megkapnak, amikor csak agressziót mutatnak. Jobban kell tisztelniük ezt a fenyítést annál, mint amennyire neki szeretnének lódulni, hogy valaminek nekimenjenek. Sok kutya esetében ez a fenyítési szint akkora lehet, hogy még szöges fojtó lánccal is lerántja a kutyát a lábáról! Azt jelentheti, hogy csak úgy tudjuk elérni, hogy ránk figyeljen, ha teljes elkerülő fenyítést alkalmazunk (lásd fenyítések szerepe). Nagyon egyszerű dolog ez, amint a kutya rájön, hogy amikor csak agressziót mutat, MINDEN ESETBEN majd lerepül a feje, bizony oda fog figyelni ránk! És pontosan ebben bújik meg a csapda. Az emberek többsége ugyanis képtelen ilyen szintű fenyítésre! Sajnálják a kutyát, fizikailag vagy érzelmileg gyengék, félnek a kutya reakciójától, sokféle magyarázat van. A lényeg azonban egy: az ilyen emberek ne tartsanak Filát, mert így vagy úgy, de baj lesz! Ne hozzanak haza ilyen kutyát, és ha már van nekik, keressenek számukra egy jó gazdát!

A kutyán kívül a kutya környezetét is tartsuk az ellenőrzésünk alatt. Erre jó például, ha idegenek látogatása alatt a kutyát ketrecbe vagy kennelbe tudjuk zárni. Tartsuk a kutyát biztonságosan elkerített, a fő tartózkodási területünktől leválasztott udvarrészben, azon belül is kennelben. Ne vigyünk Filát kutyafuttatóba, kutyapanzióba, kutyaiskolába, stb. Soha ne hagyjuk a kutyát póráz nélkül, akármennyire képzett legyen is, kivéve biztonságos környezetben. Soha ne hagyjuk más kutyákkal találkozni a Filánkat, nem beszélve az idegen emberekről! Nincs ugyanis arra semmi ésszerű ok, miért kellene a kutyánknak más kutyákkal vagy emberekkel találkozniuk. Ha hagyjuk ezeket megtörténni, azzal egyben játszunk is a tűzzel. Különösen, ha a kutyánk Fila, vagy más, agresszivitásra hajlamos fajta. A kutyák falkában élő és gondolkodó állatok, és csak a falkatársaik gondoskodására van szükségük.