A kutya tartásához kapcsolódó magyarázatok

 

7 - Ne féljünk a nyerskoszttól!

 


 

Ne féljünk a nyerskoszttól!

 

A nemritkán 1000 Ft/kg körüli kutyatáp-árak világában nincs könnyű helyzetben az, akinek esetleg több nagytestű kutyát is nap, mint nap megfelelő mennyiségű (és minőségű!) élelemmel kell ellátnia, miközben a média, a kutyás szervezetek, és az állatorvos is csak úgy öntik rá a reklámot, hogy vegyen még drágábbat, mert az – és csakis az! - így meg úgy. Hát, ők ugyebár biztosan értenek hozzá, akkor meg mit tehetünk? Azt azonban ne feledjük, hogy ŐK többnyire egyáltalán nem érdekeltek a MI kutyánk OLCSÓ táplálásában! Hiszen, tisztelet a kivételnek, csaknem mindegyikük valamelyik nagy tápgyár szerződött partnere, és így elsődlegesen abban érdekelt, hogy az illető gyártónak fogyjon a terméke minél jobban, kerül, amibe kerül.

 

És tényleg, miért is kerül ennyibe? Nos, a gyártók, forgalmazók, és a többi érdekelt szerint természetesen azért, mert ezek a szuper tápok telis-tele vannak jobbnál-jobb (és drágábbnál-drágább!) falatokkal, összetevőkkel, kiegészítőkkel, amelyek nélkül kutya nem létezhet széles e világon. Hát ennyit csak megérdemel leghűségesebb társunk, vagy nem? Megérdemelnék, persze. A gazdik meg azt, hogy valós adatok alapján dönthessenek. Álljon itt csak egyetlen példa arra, hogy miért jó, ha nagyon óvatosan kezeljük a zacskókra írtakat:

 

„Húsos kamuért busás büntetés

 

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartásáért 48 millió forint versenyfelügyeleti bírságra büntette a Masterfoods Magyarország Értékesítő Bt-t.

 

A Masterfoods „Chappi” márkájú kutyaeledelének csomagolásán 2004. májusától olvasható, valamint a termék 2006. január 29. és március 25. közötti televíziós reklámjaiban közreadott „Kiadós étkezés húsimádóknak, minden napra!”, valamint „húsos lakoma”, továbbá a „húsos lakoma marhahússal” kijelentései alkalmasak (voltak) a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására - állapította meg a Versenytanács. Míg ezek a kijelentések azt sugallják, hogy a termékek bőséges hústartalommal bírnak, valójában csak 4 százalék húst tartalmaznak. Sőt, a marhahúsos változat marhahús helyett marhavér, baromfihús és más húskeverékek felhasználásával készült. Így a Masterfoods nem csak a termék összetételére vonatkozó túlzó állításaival, hanem azzal is megsértette a versenytörvényt, hogy a marhahúsos változat esetében elfedte a termék valódi összetételét.

 

A versenytörvény szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. A fogyasztók megtévesztésének minősül, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt, vagy valós tényt ugyan, ám megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak. A vállalkozás által használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.

 

A versenytörvény ezen rendelkezései a fogyasztóknak az áruk, valamint szolgáltatások vásárlása tekintetében meglévő döntési szabadságát védik. A bármilyen módon megtévesztésre alkalmas információ akkor ütközik a versenytörvénybe, ha az a fogyasztókat olyan döntésre sarkallja, amit a valós információ ismeretében nem hoztak volna meg.

 

Forrás: Gazdasági Versenyhivatal”

 

Eddig a példa. Jó, jó, mondhatják, de ez csak egyetlen kirívó eset volt, és biztosan nem ez a jellemző. Hát, biztosan, ha már ennyi okos ember ezt állítja, a gyártókról már nem is beszélve, hiszen ők maguk mondják, hogy nekik az egész tiszta veszteség, annyi szuper cuccot tesznek a kajába, de hát mit tegyenek, ha már ennyire a szívükön viselik a kutyáink sorsát, hálásak lehetünk nekik, bizony ám!

 

És hogy még csak véletlenül se lehessünk hálátlanok, csak úgy dől ránk a sok szakvélemény arról, hogy mennyire veszélyes is a kutyánknak táp helyett természetes kosztot biztosítani. A nyers hús maga a méreg: ha a kutyánk ilyet eszik, azonnal rémes betegségeket kap, álveszett lesz, férgesedik, nem jut vitaminhoz, felborul a testi egyensúlya, és ezt az állapotot aztán már csak valami még drágább táppal lehet csak esetleg orvosolni. Ha már egyszer szegény kutya a gazda felelőtlensége miatt húst kényszerül enni, hát legalább főzzük meg neki, a főzés közben elvesztett tápanyagokat pedig speciális táppal pótoljuk. A kutya másik fő ellensége a táposok szerint a csont: attól csak kitörik/elkopik a foguk, halálos székrekedésük lesz, a csöves csontok átszúrják a belüket, a kis csontoktól megfulladnak. És különben is: a nyers csonttól is mindenféle betegséget lehet kapni, a főzött csontban meg elpusztul minden lényeges tápanyag, aztán majd megint csak a regeneráló táp lehet a megoldás, ha ugyan szegény kutya egyáltalán túléli még, hogy csontot evett. A nyers húsos csont etetése felér az állatkínzással, akkor már jobb, ha inkább elaltatjuk szegény párát, mert a kutya köztudottan vegetáriánus, de legalábbis mindenevő, ezt minden tápgyártó megmondhatja, ne erőltessünk már bele efféle ocsmányságokat! És így tovább, a végtelenségig.

 

Hagyjuk már ezt, könyörgök! Minden tiszteletem a tisztességes tápgyártóké, akiknek termékeit nem kell különösebben reklámozni, főleg nem efféle bődületes baromságokkal, mert a mindennapi életben, a gyakorlatban bizonyítottak, beváltak, és szájról-szájra terjed a (méltán jó!) hírük. De sajnos ők vannak még nálunk kisebbségben, a többiek nagy része csupán megpróbál gátlástalanul még egy újabb bőrt lehúzni rólunk. Tápot jószerivel csak az európai és észak-amerikai, minden szempontból elkényeztetett, testileg-lelkileg a végletekig elrontott kutyák kapnak életvitelszerűen. Rajtuk kívül él még a Földön óvatos becslések szerint is legalább 400-500 millió kutya, amelyek nagy része még csak hírből sem ismeri a tápokat, mégis jól elvan. Pedig ezeknek már ugyebár – nem részesülvén a tápok csodás hatásaiból – réges-régen ki kellett volna veszniük. Erre is készen áll persze a válasz, hiszen a világ ezen részeit ugyebár jórészt elmaradott, fejletlen országok alkotják, ahol a tudatlan emberek még nem ismerték fel a kutyáik valódi szükségletét: A TÁPOT. Biztos nagy durranás lesz majd, ha egyszer ráébrednek, hiszen hogy is élhettek eddig nélküle? Igen, aztán pár év múlva a háború utáni Európához hasonlóan ott is értetlenül, fejcsóválva tanakodnak majd hamarosan az állatorvosok, nem értve, vajon mitől ugrott hirtelen náluk is a 16-szorosára a kutyák rákos megbetegedéseinek előfordulási gyakorisága?

 

NE HAGYJUK MAGUNKAT ÁTNEVELNI, ELBIZONYTALANÍTANI, ÁTVERNI! A jó minőségű tápoknak megvan a maguk helye és szerepe a modern kutyatartásban, használni is kell őket ennek megfelelően, de igenis vétek, bűn és lustaság már ezeket is a természetes eledelek helyett adni. Felaprított tollal, ledarált halpikkellyel, porított szarvval és patával, dióhéjjal, meggymaggal, elhullott, beteg állatokkal, viasszal, faggyúval, szőrös bőrrel, kutya- és macskatetemekkel „feljavított” trutyin tartani állítólagos kedvencünket viszont már egyenesen butaság. Az a kutya, amelyik nem ismeri a húst és a csontot a maga természetes valójában, az egyszerűen fából vaskarika: vagyis nem létezik!

 

NE FÉLJÜNK TEHÁT LEGALÁBB KIPRÓBÁLNI A TERMÉSZETES ÉTRENDET: A NYERS HÚST ÉS CSONTOT! ELŐRE MEGJÓSOLHATOM, HOGY A VÁLTOZÁS DRÁMAI LESZ!

 

Ami legelőször szembe ötlik, hogy a nyers hússal és csonttal (NYHCS) etetett kutyáknál meglepő módon megváltozik a széklet mennyisége, ugyanis kb. 75 %-kal fog csökkenni. Nem tévedés, a széklet mennyisége a korábbinak mintegy EGYNEGYEDÉRE redukálódik! A hatalmas széklethatarak helyét pedig átveszik a túlméretes nyuszibogyókhoz hasonló, ám kissé elnyújtottabb székletdarabok. Színárnyalatuk fehéresebb, gyorsan kiszáradnak és morzsálódnak. Nincs érezhető szaguk, a legyek alig érdeklődnek irántuk. Ez azt jelenti, hogy a bevitt táplálék túlnyomó többsége felszívódott és hasznosult, szemben a korábbi egyik végén be, a másikon ki folyamattal.

 

       

                    Reggeli takarítás táp után                                          Reggeli takarítás NYHCS után

 

Nemsokára változást tapasztalhatunk a fogak és a lehelet állapotában is. A fogkövesedés folyamata a visszájára fordul, a kutyák foga fényesebbé válik, leheletük elveszti kellemetlen szagát, a szellentés gyakorisága, mennyisége és nem utolsó sorban szaga is szinte nullára csökken.

 

Kis idő múlva drámaian javul bundájuk, szőrzetük és a kedvük is. Bundájuk sima és fénylő, energiájuk kirobbanó lesz.

 

Ha nem győzzük folyamatosan színhússal és húsos csonttal. nyers hallal etetni kutyánkat, készíthetünk neki kiporciózott, lefagyasztott nyerskosztot is, esetleg egy kis zöldséges kiegészítéssel (erre főként akkor van szükség, ha a húst valamiért mégiscsak meg kell főznünk, lásd alább).

 

Az ilyen nyerskoszt összeállításakor minden 10 kg zöldségre és adalékanyagra kb. 25 kg egész csirkét vagy aprólékot, esetleg egyéb húst, és további mintegy 5 kg belsőséget (zúzát, vesét, pacalt, tüdőt, májat, stb.) számítsunk. Nyugodtan evő felnőtt kutyák esetén a húst és belsőséget egészben vagy nagyobb darabokban is hagyhatjuk, habzsoló kutyák vagy kölykök esetén ezeket csontostól, mindenestől daráljuk meg. A zöldségeket és egyéb esetleges adalékanyagokat szintén nyersen daráljuk le. Ha egész csirke helyett csak aprólékot vagy más húst használhatunk (amiben tehát nincs plusz belsőség), akkor a belsőség arányát is ennek megfelelően növeljük meg, a hús arányos csökkentése mellett (10 kg zöldség, 9 kg belsőség, 9 kg zsír/bőr/csont, 12 kg színhús).

 

A kész ételt kb. 1-1,5 kg-os kiszerelésben csomagoljuk zacskókba, és fagyasszuk meg. A fenti mennyiség (40 kg) körülbelül egy 50 kilós felnőtt kutya 1 havi fenntartó adagja (heti egy nap kiegészítő módon nyers halat etetve, és heti egy nap koplaltatással, vagyis 20 napra napi 2 kiló fogyasztást számolva). A zacskót az etetési idő előtt kb. 10 órával szobahőmérsékletű környezetbe kell állítani.

 

A recept: 75 % hús (ebből 30 % belsőség, 30 % zsír/bőr/csont, 40 % izomszövet), 25 % zöldség és adalékok. Egy egykilós adag tehát mintegy 22,5 dkg belsőséget, ugyanennyi zsírt/bőrt/csontot, 30 dkg izomszövetet, és 25 dkg zöldséget és adalékanyagot tartalmaz.

 

AMI BELEKERÜL:

 

Húsból/zsírból/bőrből/csontból: Minden egészséges állatból származó nyers színhús, bőr, ín, porc, húsos csont, csont stb. A vágásra engedélyezett, de beteg állatokból származó ilyen anyagokat főzzük meg, ám mivel ezzel sokat veszítenek értékükből, etessünk melléjük kiegészítő táplálékot is!

 

Belsőségből: Minden egészséges állatból származó nyers belsőség, szív, máj, zúza, vese, tüdő, lép, pacal, tisztított gyomor, tisztított belek, főtt tojás, stb. A vágásra engedélyezett, de beteg állatokból származó ilyen anyagokat főzzük meg, ám mivel ezzel sokat veszítenek értékükből, etessünk melléjük kiegészítő táplálékot is!

 

Zöldségből: Nyers fehérrépa, zeller, spárga, tök, karfiol, paradicsom, burgonya, cékla, cukkini, sütőtök, sárgarépa, brokkoli, kimagozott alma, póréhagyma, paszternák, cukorborsó.

 

Adalékanyagokból: Bazsalikom, rozmaring, porított málnalevél, porított csalánlevél, lenmag, kamillavirág, almaecet, petrezselyem-zöld, kókuszolaj, lazacolaj, grapefruitmag-kivonat, olajoshal, pácolt hering. Használatuk főleg főzött hús/csont használata mellett ajánlott.

 

AMI NEM KERÜL BELE:

 

Húsból/zsírból/bőrből/csontból: A vágásra nem engedélyezett állatokból származó nyers vagy főtt, illetve vágásra ugyan engedélyezett, de beteg állatokból származó nyers anyagok!

 

Belsőségből: A vágásra nem engedélyezett állatokból származó nyers vagy főtt, illetve vágásra ugyan engedélyezett, de beteg állatokból származó nyers anyagok!

 

Zöldségből: Káposzta, szója, bab, hagyma, szőlő.

 

Adalékanyagokból: Lucerna, söripari élesztő.