A kutya tenyésztéséhez kapcsolódó magyarázatok

4 - Santos Cruz a tenyésztésbe vétel idejéről


A KAN ÉS A SZUKA PÁROSÍTÁSÁNAK IDEÁLIS IDŐPONTJA

Írta: PAULO SANTOS CRUZ

A CAFIB tenyésztési előírásai két olyan eljárást szabtak meg, amelyek értetlenséget, visszatetszést váltottak ki, és amelyek tisztázása ezek okán feltétlenül szükségessé vált. Ezek, valamint sok egyéb eset sem rejthetik el azonban a valódi okot: a panaszt. Az első szabály szerint tilos a 24 hónapos kor előtti pároztatás; a másik szabály pedig nem engedi a szukák minden tüzelési ciklusban történő fialtatását, hanem minden második vagy legalábbis minden harmadik tüzelés alkalmával pihenést biztosít a számukra. Az ezek elleni egyik leggyakoribb érv az, hogy a fenti szabályokkal szembe mennénk a természettel. „Ha a természet lehetővé teszi a tüzelést, akkor azt ki is kell használnunk” vagy „A természet jobban tudja nálunk”. A természetet tehát alkalomadtán érvként használják fel, amikor az előnyösnek tűnik, ám senki sem gondol rá, vizsgálódik utána, illetve engedelmeskedik neki egyéb helyzetekben.

 

Jó karban lévő szuka, két nappal fialás előtt

A természet törvényei

De lássuk csak, hogyan is működik a természet. Való igaz, hogy a szuka első tüzelése általában valamikor 6-8 hónapos kora körül van. Ez általában még peteérés nélküli tüzelés, ám a Filához hasonlóan nagyszámú alommal rendelkező, illetve nagytestű fajták esetében általában véve már a legelső tüzelés is fogantatással járhat. Ezzel együtt a természetnek megvan rá a maga szabálygyűjteménye, vagy ha úgy tetszik, törvénykönyve, hogy fenntartsa az úgynevezett „biológiai egyensúlyt”. Ezek jéghideg, kemény törvények, jól kiszámítottak és merevek, amelyek elpusztítják a gyengéket és a nem megfelelő egyedeket. A természet a következő esetekben alkalmazza ezeket a törvényeket:

1. A fogantatás megelőzése: számos kan és szuka egyszerűen steril. Az ember a maga gyógyszereivel természetellenes módon megalapozhatja, visszaállíthatja a termékenységet, és ezzel olyan egyedeket tenyészthet, amelyeket a természet a szaporodásból már egyszer kizárt.

2. A méhen belüli fázisban az alom sok szempontból is természetellenesen fejlődhet, aminek eredményeként számos kölyök halva vagy mumifikálódott magzatként születhet.

3. A gyengék, alkalmatlanok, tejszopásra képtelenek, illetve a nyúlszájhoz és hasadt szájpadláshoz hasonló veleszületett rendellenességgel születettek szintén elpusztulnak. Az első esetekben az ember itt is beavatkozik, és mesterségesen, üvegből táplálva megmenti a gyenge egyedeket.

4. A születést követő 5-6. nap körül a halál újabb egyedeket gyűjt be. Ilyenkor általában a nagy és látszólag erősebb kölykök kerülnek sorra. Ennek okai mindeddig ismeretlenek, csak találgathatunk: a szuka talán rájuk feküdt vagy rájuk lépett. A valóságban azonban többnyire az áll a háttérben, hogy a természet hibás működésű pajzsmirigyet biztosított, ezért gyorsabb a növekedés, és a kölyök mind méretben, mind pedig tömegben túlzottan meghaladja a testvéreit.

5. A 30. nap körül egyes kölykök ínye sápadttá válik, hirtelen és súlyos vérszegénységet mutatnak. Ezeket a betegségeket rendszerint a férgek okozzák. Az ilyen kölyköket a természet mind halálra ítélte, ám az ember, állatorvosok segítségével némelyiküket mégiscsak megmenti.

6. A fiatal szukák 6-8 hónapos korukban átesnek az első tüzelésükön, ami néha igen súlyos vérzéshez vezethet, ám az esetek többségében az ember ezt is képes sikeresen kezelni.

7. Azok a szukák, amelyek sikeresen párosodtak, a természetben általában jó néhány további gonddal is szembenéznek, például újabb vérzésekkel, amit a természet képtelen meggyógyítani. Az ember azonban igen.

8. A vemhesség is sokféle problémát okozhat, és sok szuka vemhessége alatt pusztul el.

9. A nehéz szülések is sok szukát és almot visznek el. A tudomány és az ember azonban ismét csak közbelép, és megmenti mind az almot, mind pedig az anyát, vagy ha ez nem lehetséges, hát legalább az anyát, ami megint csak természetellenes, mivel születési nehézségeket továbbörökítő szukákat von tenyésztésbe.

10. A fialást követően is számos egyéb probléma léphet fel, például a szülés utáni láz, ami sok szukát elvinne, ha az ember nem lépne közbe megmentésükért.

11. Az anyán a kölykök táplálása közben sokszor a rángógörcs mindenféle formája jelentkezhet. Az anya megmentésekor az ember ilyenkor ismét csak természetellenesen cselekszik.

12. A tejhiány sok almot teljesen kipusztít. Az ember ilyenkor biztosítja a szervezet igényeit, és ezzel tejtermelésre készteti a szukát.

Többé-kevésbé ennyit tesz a természet annak érdekében, hogy a biológiai egyensúly kikényszerítésével elkerülje a földön a kutyák és egyéb állatok túlszaporodását. A fenti problémák többsége mára megelőzéssel, klinikai vagy sebészeti módszerekkel megoldott. Az eredmény: A természet által halálra ítélt egyedek többségét az ember megmenti!

Ugyanaz a szuka, három nappal fialás után

A legerősebbek élik túl, így szól a természet törvénye

Mi több: A természetben a kutyafélék általában falkában élnek, és minden falkának megvan a maga falkavezére, amelyik mindig a legerősebb, legokosabb és legrátermettebb kan. Csak és kizárólag ő párosodhat a szukákkal. A többi kan még csak nem is álmodhat arról, hogy részt vegyen a szaporodásban. Így csak a legerősebb érvényesül, és ezzel biztosítja a szelekciót. Végül egy fiatalabb és rátermettebb kan kihívja az öregedő falkavezért. Más kanok is versenybe szállnak majd a falkavezérségért, de az ifjú kan az összest legyőzi. Újra csak a legerősebb, legegészségesebb és legrátermettebb szerzi meg a falkavezérséget. Újra csak a legerősebb gének adódnak tovább a következő nemzedékekre, és a kevésbé hatékony kanok egész életüket a nélkül élik le, hogy szaporodnának és továbbadnák génjeiket. A kutyák ilyetén szociális berendezkedése garantálja, hogy csak a 2 évesnél idősebb kanok szaporodhassanak, amikor már felnőttek és elég erősek hozzá. Két éves koruk előtt még gyengék és a vezér könnyen legyőzi őket. A természet csak az erős, rátermett, bátor, okos egyedeket tűri meg, ezek pedig csak a felnőtt kutya sajátjai.

És vajon engedelmeskedünk-e a természetnek? Éppen ellenkezőleg: minden kant és minden szukát felhasználunk a tenyésztésben, még a gyengéket is, és egyre kevésbé rátermett, egyre gyengébb kutyákat segítünk a világra. A kutyák megmentése érdekében különleges figyelemmel gondozzuk a vemhes szukát, felhasználva a modern állatorvosorvos-tudomány összes megelőző és gyógyító módszerét. Minden lehetőt elkövetünk a természet legyőzésére és művének elpusztítására. Ritkán szelektálunk. A szukák, kanok és almok megmentéséért küzdünk, és nem a minőség vezérel minket. Ezért van az, hogy amikor megkísérlünk a természetet pótló, az emberi beavatkozás által okozott problémákat kiküszöbölő szabályokat bevezetni, akkor oly sok ellenállást és értetlenséget találunk. De vizsgálódjunk csak tovább.

Annyit biztosan tudunk, hogy nagyobb fajták esetében lassabb a kutyák fejlődése. Egy kétéves szuka valójában még mindig kölyök, rendetlen, játékos és következetlen. Két és fél éves kora körül még mindig megfigyelhetők testének legutolsó változásai, kialakulnak arckifejezésének végső részletei. És csak aztán érheti el a szükséges testméretet és -tömeget, amit csak a felnőtt kor hozhat magával.

Veszélyben a szuka

Egy 6-8 hónapos Fila szuka csupán egy nagy kölyök, kiegyensúlyozatlan, gyenge mellű és teljesen rendetlen. A csontváza még kialakulóban van, és többségüknek még a fogazata sem váltódott le teljesen. Ebben az életkorban sok proteinra van szükségük az izomzatuk kialakításához, vitaminokra a belső szervekhez, és sok kalciumra a csontokhoz. És ezekre, valamint sok más összetevőre is folyamatosan szüksége lesz a testfelépítéséhez a következő két év során. Ha hat hónaposan vemhes lesz, a tápláléka már nem a saját növekedését szolgálja, hanem az alomét. Az ételfogyasztás képessége behatárolt, és az is, hogy ebből mennyit hasznosíthat. Ha vemhes, a saját fejlődése leáll, és esetleg elveszíthetünk egy ígéretes szukát.

És mi a helyzet az alommal? 10-12 élő szervezet fog osztozni a szukával a táplálékon, emiatt kicsik és gyengék lesznek a kölykök, és egy hónapon belül csaknem valamennyi elpusztul.

Hát a szuka? Az ilyen szukák többségének kevés a teje, vagy nincs is nekik. A 12. nap körül rángógörcsök jelentkeznek, és azok a szukák, akik ebbe nem halnak bele, idegesek lesznek, allergiásak, csontritkulásosak, egyeseknek úgy elgyengülhet a csontozatuk, hogy az egy lépcső, létra, pad, stb. átugrásakor is eltörhet. Vajon ezt akarta a természet? Miért nem várjuk meg, míg a szuka teljesen kifejlődik? Miért nem várjuk meg a két éves kora utáni első tüzelését? Miért nem biztosítunk rendes vemhességet és fialást? Miért nem biztosítjuk magunknak az erős, egészséges és rátermett kölykökből álló alom feletti rendelkezés lehetőségét?

A szuka visszaerősödése

A Fila almok nagyok, egy alomban tehát számos kölyök található. Egyes tenyésztők 6 kölyköt hagynak a szukánál, a többit pedig üvegből etetik. Az első három napra azonban ezeket is a szuka mellett hagyják, hogy föcstejet szophassanak. A 20. nap környékén egy kölyöknek, amelyik három óránként megiszik egy üveg tejet, napi 4-5 liter tejre van szüksége. A szukának ugyanennyit kell termelnie a vele maradó másik hat kölyök számára. És így is tesz, hogy jól tápláltan és kövéren tartsa a kölykeit.

Újra és újra elvégeztük ezt a kísérletet a kennelünkben. A tejet erősítő és gazdagító tápanyagok mennyisége elképesztő. Az összes zsír, vitamin, sav, protein, szénhidrát a szuka szervezetétől kerül elvonásra. Sok tehén nem képes napi 5 liter tej termelésére. Vessük össze egy tehén és egy szuka méretét, és akkor fogalmat alkothatunk arról, hogy milyen állapotban lesz a szuka szervezete 60 nap múlva. És azt is vegyük számításba, hogy a szoptatási időszak végén, amikor már kevés a tej, a szuka a kölykök táplálására savakkal és enzimekkel részben megemésztett állapotban visszaöklendezi az általa elfogyasztott táplálékot. És közben még mindig termel tejet! Milyen állapotban lehet ekkorra?

Számoljuk csak össze: a 63 napos vemhesség ideje alatt 10 csontváz, 10 idegrendszer, 10 izomzat, 10 belsőszerv-csoport, 10 endokrin rendszer, 10 érrendszer, 10 nyirokrendszer, 10 bőr, stb. létrehozása. Ehhez a 63 naphoz jön még további 60 napnyi szoptatás és táplálék-visszaöklendezés. Az eredmény: 123 napnyi intenzív szervezeti és fizikális igénybevétel.

Majd két hónappal később lejár a hathónapos periódus, a szuka újra tüzel, amit ha kihasználunk, kezdődik minden elölről. Kérdés: A két plusz hónap vajon elegendő lesz a szukának arra, hogy magához térjen az elszenvedett megpróbáltatásokból? Képes lesz a szervezete az előzőhöz hasonlóan jó almot létrehozni? Nem szenvednek-e vajon a kölykök olyan testi rendellenességektől, amit esetleg csak később fogunk észrevenni? Miért nem adunk több időt a szukának a teljes felépüléséhez, hogy megkaphasson minden szükségeset önmaga és a jövőbeli sikeres és egészséges szaporodás érdekében? És ne higgyék, kérem, hogy a CAFIB új dolgokat talál fel a kutyák világában. Ugyanezeket a szabályokat már több olyan fajtaklub is a magáévá tette, mint például a német, francia és japán német juhász, dobermann, rottweiler, boxer, német dog és akita klubok.

A szuka hat hónappal a fialás után. Teljesen felépült?

Így hát, a kérdések tisztázásának eme kísérlete után azt kérjük: Csak a második életévük betöltését követően pároztassák a szukát vagy a kant. Ezt követően pedig minden második tüzelés után pihentessék a szukát. Így segíthetnek fajtánk, a Fila brasileiro visszaállításában.

Fordította: Kohl János.