CAFIB standardhoz kapcsolódó magyarázatok
5 - Idegrendszer.
Vissza (Temperamentum) Következő (Mozgás (lépés, ügetés, vágta).)
Eredeti szöveg:
"Még idegen környezetben is nyugodt, higgadt, magabiztosságot és önbizalmat mutat, nem ijed meg például a kiállításokon a puskalövéshez hasonló zajoktól. A lövést azonban nem szabad öt méternél közelebbről leadni, és csak egy évesnél idősebb kutyák tesztelésére használható."
Megjegyzések:
Idegrendszer
„Még idegen környezetben is nyugodt, higgadt, magabiztosságot és önbizalmat mutat,” írja a standard. Mégis gyakran megesik, hogy a kis Fila kölykök egy ismeretlen zajtól, egy váratlan mozdulattól, vagy néha akár magától a gazdájuktól megijedve hanyatt-homlok rohannak el a vélt biztonságba! Ők akkor most kilógnak a sorból, és gyenge az idegrendszerük?! Ugyan, dehogy! Valószínűleg minden a legnagyobb rendben van a kicsikkel. Valóban vannak olyan Filák is, amelyek idegrendszere nem megfelelő, és ez a tulajdonság nagyon nem kívánatos, ám szerencsére ők vannak kevesebben. Minden kis Fila végigmegy azonban élete során félősebb időszakokon, amelyekben segítségünkre szorul, hogy aztán testileg-lelkileg megerősödve, felbátorodva kerülhessen ki belőlük.
A Filák idegrendszeri stabilitásának megteremtése és fenntartása nagyon fontos a kutya egészséges fejlődése és igazi Filává érése miatt. Álljunk is meg mindjárt egy pillanatra és elemezzük ki a lehetséges okokat, amelyek elősegíthetik a kutyákban általában is előforduló, a Filáknál pedig különösképpen fontos félősebb időszakok megjelenését, meghosszabbodását, rosszabbra, gyakoribbra fordulását a fejlődési folyamat során. Az érési folyamat során nagyon is valódi élettani változások zajlanak le a kutyákban, amelyek viszont testszerte kémiai változásokat indítanak el. A fogak megjelenése, a fogváltás, a gyors növekedési fázisok, illetve a szexuális érés csupán néhány ezek közül a változások közül. Ott vannak továbbá a külsődleges változások is, amelyek hatása az élettani változásokkal egyenértékűen jelentős. Jó példa az ilyen változásokra a falkán belül elfoglalt rangsor esetleges változása, illetve a gazda általános hozzáállásának változása. Itt kell megjegyezni, hogy a gazda nagyon jelentős szerepet játszik az egészben, hiszen a falkában betöltött szerepe, hozzáállása, és a félősebb időszakokhoz való viszonyulása, az ezekre adott reakciói döntő szerepet játszanak abban, hogy mekkora lesz a felnőtt Fila önbizalma. A gazda előnyére és hátrányára is válhat a kutyájának ezekben a félősebb időszakokban. Rendkívül fontos, hogy a gazda erős falkavezér szerepet mutasson ezekben az időszakokban. Ez cserében önbizalmat ad a kutyának, érzi annak biztonságát, hogy a falkavezér elfogadja, és kialakítja a határokat. Többféle elmélet létezik azokról a félősebb időszakokról, amelyeken a Fila felnőtté érése során átesik. Az első ilyen elmélet szerint életkor szerint meghatározott időszakokban jelennek meg ezek a periódusok. Az elmélet szerint az első félősebb időszak megjelenésére körülbelül 8-11 hetes életkor között lehet számítani, a második periódusra pedig valahol 6-12 hónapos életkor között. Egy másik elmélet szerint nincs megbízható bizonyíték arra, hogy a Filák félősebb időszakait előre meg lehetne jósolni, sőt még arra se, hogy minden Fila kötelező jelleggel átélne ilyen időszakokat. Azt azonban valószínűnek tartják, hogy kölyökkorában, ifjú- vagy fiatal felnőtt korában valamikor minden Fila átesik különféle riadtabb, félősebb viselkedésformákon.
Ha pontosan szeretnénk meghatározni a megfigyelt viselkedést, akkor először is meg kell ismerkednünk a félősebb viselkedés leírására alkalmas paraméterekkel. Legjobban tesszük, ha eközben az érzelmi reakciók elemzése helyett inkább a tényszerű információk értékeléséhez ragaszkodunk. Ebből a helyzetből tudunk ugyanis majd a legjobban segíteni szeretett Filánknak, hogy mihamarabb kilábaljon az efféle helyzetekből, és folytassa a magabiztos viselkedéshez vezető útját.
Vegyük sorra, miféle helyzetek hozhatják elő, vagy mélyíthetik el a félős reakciókat:
• Váratlan, hangos zajok
• Ismeretlen emberek
• Új helyek
• Új tárgyak
• Zsúfolt helyek
• Új helyzetek
Az ijedt reakciók természetesen nem korlátozódnak a fent felsorolt helyzetekre. Ijedt reakció akkor is előfordulhat, ha megváltozik a megszokott tárgyak helye, színe, vagy alakja. Számunkra azonban az a legmeglepőbb ijedt reakció, amikor maga a gazda váltja ki azt. Ennek oka lehet például egy még sosem látott, új, vagy csak nagyon furcsa ruha is, egyenruha, öltöny, stb. Maga a tulajdonképpeni reakció kutyáról-kutyára nagyon változatos lehet. A reakciók többsége az alább felsoroltakkal egyező, vagy azokhoz közeli lesz, de természetesen lehetnek szép számmal ezektől eltérő viselkedésformák is.
A következő reakciók főként akkor figyelhetők meg, ha a Filánk nincs pórázon:
• Meglepődik, oldalra ugrik, gyorsat vakkant, vagy akár gyorsan lefekszik.
• Néhány félénk lépést tesz, majd bámulja az ijedtségét okozó tárgyat.
• Farkát hasa alá húzza, és reszketve áll.
• Farkát maga alá húzza, és biztonságosnak vélt helyre szalad.
• Gyors visszavonulás közben a válla felett ugat vissza.
A következő reakciók főként akkor figyelhetők meg, ha a kutya pórázon van, vagy valamilyen módon meg van kötve:
• A gazda mögé rejtőzik.
• A póráz engedte legmesszebbre szalad az ijedtségét okozó dologtól.
• Hátrálás közben ugat.
• Farkát hasa alá húzza, és a földre kushad. (Néha, ha a félelem forrása növekszik, vagy nem szűnik meg, és a kutya csapdában érzi magát, vizeletet is ürít.)
• Dühöngeni kezd, amikor rájön, hogy nem tudja levetni a pórázt, és így nem szabadulhat félelme okától.
Most, hogy számba vettük a kutya részéről várható leggyakoribb reakció-típusokat, nézzük meg, hogyan kellene ezekre reagálniuk a gazdáknak. Tegyük fel, hogy séta közben a sétáltatott kölyök valamiért az ijedt viselkedés egy vagy több fenti jelét mutatja. A gazda pedig ösztönösen lenyúl, szerető módon megpaskolja a kölyköt, és becéző szavakkal megnyugtatja és megvigasztalja. NAGYON ROSSZUL TESZI! Igazándiból ez a legmegszokottabb reakció, amivel a gazdik megnyugtatják félelemtől reszkető szeretett kedvencüket. Természetünktől fogva azonnal vigaszt szeretnénk nyújtani. De miért is ne tehetnénk? Miért lenne ez rossz? Vagy ne vigasztaljam meg a Filámat, ne biztosítsam arról, hogy minden rendben van? Valójában ez talán a legrosszabb dolog, amit tehetünk, ezt a hibát követik el a leggyakrabban a gazdik. Az igazság az, hogy ez a gesztus helyén való lenne emberek esetén, kutyák estében azonban csak rontja az amúgy sem rózsás helyzetet. Meg kell tanulnunk kutyáink viselkedését a falka viselkedésének kontextusában vizsgálni. A kutyák egyedülálló módon kommunikálnak egymással, és nagyon fontos megtanulnunk, hogyan használhatjuk fel hatékonyan ezt a kommunikációs módszert úgy, hogy a kutyáink helyesen értelmezzék az általunk számukra küldött üzeneteket. Fontos tudni, hogy a kutyák a fenti megnyugtatást pozitív megerősítésként úgy értelmeznék, hogy ijedt viselkedésük helyes volt, máskor is cselekedjenek hasonlóan! Hatékonyan beléjük verjük tehát pontosan az ellenkezőjét annak, amit szerettünk volna!
Miután megállapítottuk, hogy Filáinknak nem erre a fajta vigaszra van szükségük ijedős időszakaik alatt, határozzuk meg azt is, melyek a megfelelő segítség alapszabályai. Célunk az ijedt reakciók intenzitásának és gyakoriságának a csökkentése, illetve a Filák önbizalmának, és belénk, mint falkavezérbe vetett bizalmának az erősítése.
Az alábbi képzési és nevelési módszerek napi szintű alkalmazásával nagy valószínűséggel nagyban csökkenthető az ijedős időszakok gyakorisága, hossza és/vagy intenzitása.
1. Séta: A kutyáknak több-kevesebb mozgásra van szükségük. Napi minimum 0,5-1 órás séta sokat jelent a Fila számára. Ezek közé számít a jó egészségi állapot, a magabiztosság, a felesleges energia levezetése, a gazdába vetett bizalom erősödése. VIGYÁZAT! Az ilyen séták ne egész napos felfedezőutak legyenek, de ne is csak a dolgukat végezni vigyük ki őket a szabadba, ezeket máskor, a napi sétán kívül ejtsük meg. Ehelyett az oldalunkon vagy kissé mögöttünk rövid pórázra vett Filával tartsunk friss tempót. Ezt betartva maximális eredményeket kapunk a sétától.
2. Engedelmesség: A Filánál különösen fontos az alapvető engedelmességi parancsok alapos ismerete. Ide számítanak a következők: ül, ülve marad, fekszik, fekve marad, lábhoz, hozzám, áll. Ez nemcsak a kutya önbizalmát növeli, de segít a gazdának is jobban élvezni az együttléteket.
3. Agility: Az agility bizonyítottan önbizalom-növelő hatású, amellett pedig jó szórakozás is mind a gazdinak, mind pedig a Filának. Arra azonban vigyázzunk, hogy a Fila gyorsan növekszik, de lassan érik, ezért egy éves koráig ne vegyünk részt vele semmilyen tartós ugrándoztatásban, vagy hasonló, megerőltető agility munkában. Alacsony magasságokon dolgozva, és ritkán (havi 2-3 alkalommal) végezve a gyakorlatokat azonban nem lesz semmilyen káros hatása az agilitynek a kölykökre sem.
4. Nyomkövetés: A nyomkövetés, illetve a kutató-mentő tevékenységben való részvétel több okból is kifizetődő lehet. Filánk itt megmutathatja természet adta képességeit.
5. Nyilvános munka: Ha a séta, engedelmességi, agility vagy nyomkövető gyakorlatokat közterületeken végzi, ezzel megtaníthatja Filáját arra, hogy egy sor különféle helyzetben megbízzon önben. Amikor a gazda és a Fila a kutya számára ismeretlen emberekkel teli közterületeken tartózkodik, ahol egy sor, különféle viselkedésű kutyafajta is jelen, ez erősíti a gazda és a Fila egymásba vetett bizalmát. Nagyszerű lehetőség ez újfajta kommunikációs módok kidolgozására is, ami tovább erősíti a köteléket kettejük közé.
Viselkedésjavítás
1. Korlátok: A Filánk számára nekünk kell felállítanunk a határokat. Ezeket a határokat tiszta, világos, következetes módon kell kommunikálnunk. Ha a határok, korlátok felállításra kerültek, nagyon fontos ezeknek a korlátoknak a következetes betartatása és újra-betartatása.
2. Büntetés: Időnként valamennyi kutyának büntetésre van szüksége. Életbevágóan fontos, hogy a büntetést megfelelő módon és AZONNAL hajtsuk végre! A helytelen viselkedés bekövetkeztétől számított 5-10 másodpercen belül végre nem hajtott büntetés hatástalan. A büntetésnek a büntetendő viselkedéshez kell alkalmazkodnia, és nyugodtan kell végrehajtani. A dühös sikoltozás nem fogja megtanítani Filánknak, hogy az efféle viselkedés helytelen.
3. Igazságosság: Az igazságosság az, ami a neve. A nevelésnek, a korlátoknak, a büntetésnek mindig igazságosnak kell lennie, már ami a kutyák falkamentalitását illeti. Nem tekinthetünk emberként a kutyáinkra, hanem úgy kell kezelnünk őket, ahogy egy kutyafalka vezére tenné. Ha így bánunk velük, akkor mind a mi, mind pedig a kutyáink szempontjából sikeres kapcsolat elé nézünk.
4. Következetesség: A következetesség azt jelenti, hogy mindig ugyanazokhoz az elvekhez vagy gyakorlatokhoz ragaszkodjunk. Ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni! Ha mindenben, amit a Filával tesz, következetes, akkor mindketten nagyon fogják élvezni a kapcsolatukat. Nemcsak, hogy lesz egy engedelmes kölyökkutyája, ami imádja az ön társaságát, de a kutya felnövekedésével azt is látni fogja, hogy ugyanez a kutya teljes erejével, akaratával és önbe vetett vak bizalommal teljesíti minden kérését!
5. Ne kérj lehetetlent: Ne kérjen olyan dolgokat, amiket a kutya valószínűleg nem fog tudni végrehajtani. Ha lehetetlen célok megvalósítását tűzi ki célként kutyája elé, ezzel elveszi annak önbizalmát. Éppúgy, ahogyan az emberek esetén, a Filának is a siker építi legjobban az önbizalmát és magabiztosságát.
A viselkedésjavító módszerek nevelési módszerekkel együtt történő használata döntő, ha bármilyen életkorban magabiztos kutyát szeretnénk magunk mellett tudni. Ez akkor válik különösen fontossá, ha olyan kutyákról van, amelyek szinte ok nélkül is ijedőssé válnak. Származzon ez az ijedősség akár a rossz tartásból (még ha akaratlanul is), traumából, vagy élettani változásokból, ezeknek az axiómáknak a megtartásával mégis sikerre számíthatunk. Csak ne feledjük, hogy a nyugtalan, ijedős viselkedés jutalmazásával NE TÁPLÁLJUK A FÉLELMET! És az előbbi kijelentés mindenféle nemkívánatos viselkedésre ugyanúgy igaz.
Amikor olyan dolgok okoznak félelmi reakciókat Filánknak, amelyeket azoknak szerintünk el kellene fogadniuk, illetve meg kellett volna már szokniuk, akkor gyakorta felvetődik bennünk a Fila idegrendszeri stabilitásának, illetve megfelelő önbizalmának kérdése. Mielőtt bármilyen következtetéseket vonnánk le Filánk önbizalomhiányára vonatkozóan, vizsgáljuk meg a teljes bemutatott képet. Igen fontos, hogy minden szempontból megvizsgáljuk a következőket:
• Gazdaként mi vagyunk-e a falkavezér?
• A Filáinkkal vajon a falkaviselkedés szabályai szerint kommunikálunk-e?
• Pillanatnyilag mennyire érettek a Filáink?
• Elvégeztük-e megfelelő időben és megfelelő módon a nevelést és viselkedésjavítást?
• A félelmi reakciók következetesek-e, vagy helyzetről-helyzetre változnak?
Lehetnek olyan esetek is, amikor a gazda semmilyen félelmi reakcióra nem emlékszik a Fila részéről. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a gazda ösztönösen és/vagy tudatosan kész és képes helyesen nevelni a kutyáját, másrészt pedig annak, hogy nem minden kutya éli át ugyanolyan intenzitással a félelmi időszakokat, így könnyen kelthetik azt a benyomást, hogy át sem éltek ilyet.
Mindannyiunk érdekében a legőszintébben csak remélni lehet, hogy minden gazda és Fila azt a magabiztos, sikeres, megingathatatlan hűséggel és túlcsorduló szeretettel kikövezett utat járja, amit csak egy igazi Fila barátsága jelenthet.
Mert kettőtök között itt minden csak a tiszteletről és bizalomról szól. És ezt nem kapod meg, csak ha rászolgáltál, és nem tarthatod meg, csak ha újra és újra kiérdemled magadnak.