CAFIB standard

Fordította: Kohl János (CAFIB, Brazília nyomán).
Ez a Paulo Santos Cruz által írt és a CAFIB által elfogadott új Fila brasileiro standard. A CAFIB a keresztezések elleni harc érdekében valamennyi bírálatához és kutyaelemzéséhez ezt használja.

ÁLTALÁNOS MEGJELENÉS: Tipikus molosszoid kutya. Nagytestű: masszív, erős csontozatú, egy pontba sűrített erő benyomását kelti anélkül, hogy nehézkesnek, lustának vagy apatikusnak tűnne, illetve ilyen lenne.

Alak: Masszív, téglalap formátumú, de harmonikus, jól kiegyensúlyozott és szimmetrikus. A kifejezett másodlagos nemi jellegek első pillantásra megkülönböztetik a szukákat a kanoktól.

Temperamentum: Merész, elszánt és bátor kutya. Nem rejtegeti idegenekkel szembeni ellenszenvét, sem pedig gazdája és annak családja iránt kifejezett hagyományos gyengédségét. Ennélfogva felülmúlhatatlan őrkutya a városokban, továbbá kiváló marhapásztor kutya, illetve nagyvadvadász kutya a farmokon. Temperamentumánál fogva a kutyakiállításokon nem engedi meg a bírónak (egy idegennek), hogy az megérintse. És ha megtámadja a bírót, az ilyen reakció nem tekinthető hibának, hanem csupán a temperamentuma bizonyítékának. A temperamentum tesztek alkalmával, ami a kiállításokon minden egy évesnél idősebb kutya számára kötelező, a Filának meredek szögben felugorva kell támadnia, a felvezetője előtt anélkül, hogy függőséget mutatna tőle.

Idegrendszer: Még idegen környezetben is nyugodt, higgadt, magabiztosságot és önbizalmat mutat, nem ijed meg például a kiállításokon a puskalövéshez hasonló zajoktól. A lövést azonban nem szabad öt méternél közelebbről leadni, és csak egy évesnél idősebb kutyák tesztelésére használható.

Mozgás, lépés: Térölelő, rugalmas és ritmikus lépések, ám ugyanakkor láthatóan súlyosak is, egy nagymacska mozgására emlékeztetnek. Lépés közben a fejének a hátvonala magasságában vagy annál lejjebb kell lennie. Lépés közben a fő jellemzője az, hogy a Fila először a teste egyik oldali két lábát mozdítja meg, majd a szemközti lábait, tökéletes tevejárásban. Ennek eredményeként a mellkas és a csípő felváltva oldalra lendülnek, amit feltartása esetén a farok még jobban kihangsúlyoz.

Ügetés: Könnyed, lágy, rugalmas, térölelő és erőteljes.

Vágta: Erőteljes és egy ilyen méretű és súlyú kutyához képest meglepően gyors.

A Fila lépés közbeni mozgása nyilvánvalóvá teszi, hogy lábaiban és gerincoszlopában lazák az izületek, ami a fajta jellegzetessége. Ennek eredményeként a Fila még vágta közben is hirtelen és gyors irányváltoztatásra képes.

Fej: Brachiofaláris, nagy, nehéz. Oldalról nézve a fang hossza gyakorlatilag azonos a koponya hosszával; jó mélységű; kiemelkedő nyakszirt; nagy és lelógó fülek; alacsony homlokeresz (stop). Elölről nézve széles, erőteljes és ívelt fanggal, az oldalain is enyhén ívelt.

Koponya: Oldalról nézve enyhe ívet mutat a fang tövétől kezdve a kiemelkedő nyakszirtig. Szemből nézve széles, nagy, enyhén ívelt. Az oldalai nagyon enyhe, csaknem függőleges ívben mennek le anélkül, hogy a fültövek kiduzzadnának, és soha nem alkot lépcsőt a fangnál. Ezen a ponton csak egy enyhe ív található.

Nyakszirt: Kiemelkedő, jól elkülönül a tarkótól.

Stop: (Az elülső barázda homlokeresze.) Elölről nézve gyakorlatilag nem létezik. A helyén egy barázda (bemélyedés) van a szemek között, ami enyhén emelkedik a koponya közepéig. Oldalról nézve alacsony, ferde, de tökéletesen látható, és a szemöldökívek alkotják.

Fülek: Lelógóak, nagyok, vastagok, a tövüknél nagyon szélesek, végük felé elkeskenyedők, lekerekített végűek. A fültő ferde: a mellső széle magasabban van, mint a hátsó. A koponya leghátsó részén tűzöttek, és helyzetük változhat: nyugalmi állapotban alacsonyan tartja őket a kutya, míg izgalmi állapotban magasabban. A fülek a pofához simulva lelóghatnak, vagy visszahajolva láttatni engedhetik a fül belsejét.

Szemek: Nyugalmi állapotban szomorú tekintetűek, de izgalmi állapotban energikusak és határozottak. Középnagyok-nagyok, enyhén tojásdad alakúak, mélyek, egymástól távol fekszenek. Színük a sötét gesztenyebarnától a sárgáig változhat. Harmonizál az általános színnel és a szőrszínnel. A laza bőr miatt egyes kutyáknak lelóg az alsó szemhéjuk. Ez nem tekintendő hibának, mivel ez csak még jobban megerősíti a tipikus szomorú arckifejezést.

Fang: Oldalról nézve a hossza gyakorlatilag megegyezik a koponya hosszával. Téglalap alakú, de nagyon mély. A mélysége azonban soha sem érheti el, vagy haladhatja meg a hosszát. Az első vonalának egyenesnek kell lennie, enyhén lefelé futónak, hátrahajlónak. Félúton széles és tökéletes ívet alkot lefelé, a fang alsó vonala felé, amit szintén a felső ajkak határoznak meg. Ezek az ajkak vastagok és rálógnak az alsókra, amelyek szilárdan rögzültek a mandibulához (alsó állkapocshoz), de oldalt lazák, és látni engedik csipkézett szélüket. A szájszöglet látható.

Szemből nézve a fang íve (a tövénél, középen és az elején is) konvex, így teljes fangot képez, ami jó fogbeágyazódást biztosít. Ennek eredményeként a szemek alatt a fang kerek, majd a középső ívig fokozatosan nagyon enyhén elkeskenyedik, és az elülső ívig újra kiszélesedik, ami szélesen ívelt szájnyílást eredményez. Felülről nézve azonban a fang nem lehet a középső ív tájékán összeszűkült, ez csak alig észrevehető.

Orr: Jól fejlett, tág orrlyukak, melyek soha nem foglalják el teljesen a felső állkapocs szélességét. Mindig fekete.

Fogak és harapás: A fogak viszonylag kicsik, de erősek és fehérek. A felső metszőfogak töve széles, a végük keskeny. A szemfogak erőteljesek, egymástól távol ülnek. Ollós harapás: ez azt jelenti, hogy az alsó metszőfogak a felső metszőfogak belső felszínét éppen súrolva záródnak.

Nyak: Általában alacsonyan tartott, rendkívül fejlett, erős izomzatú, de láthatólag rövid. Felső része (a tarkó) enyhén konvex (befelé ívelt), és úgynevezett „csődör-ívet” alkot. A torok alatt párhuzamos dupla bőrképződmény lóg lazán hosszanti irányban (toroklebernyeg).

Törzs: Erős, széles és mély. A mellkas hosszabb az ágyéknál.

Mellkas: Tökéletesen ívelt bordák, amelyek széles és mély mellkast alkotnak, de soha nem akadályozzák a vállak szabad mozgását. A jó formájú vállaknál a bordáknak a könyök csúcsáig kell leérniük.

Ágyék: Rövidebb és nem olyan mély, mint a mellkas. Jól kimunkáltnak kell lennie, hogy valamennyi része megkülönböztethető legyen. Felülről nézve keskenyebb és kitöltetlenebb, mint a mellkas és a far, de nem képezhet szűk derekat.

Felső vonal: Nyitott és alacsony a mar (lapockák), mivel a lapockák egymástól távol vannak. A marnak azonban tökéletesen láthatónak kell lennie, enyhén lefelé lejtő vonalat alkot. Ennek a lefelé lejtő vonalnak a legalacsonyabb pontján (a fordulópontban) irányt változtat, és enyhén, egyenes vonalban emelkedik egészen a far elülső csúcsáig. A felső vonalat tehát két egyenes vonal alkotja: az egyik a mar végéig tart, a másik pedig a farig.

Alsó vonal: A mellkas csúcsától (a szegycsont végétől) széles és tökéletes ívben lefelé tart, ez képezi a mellkas elejét, majd a talajjal párhuzamos egyenes vonalban folytatódik egészen a szegycsont hátsó végéig, ettől a ponttól kezdve pedig enyhén felfelé tart, kanoknál a tasakig, szukáknál pedig a kanékénál fejlettebb ágyéki lebernyegig, ami elrejti a has felemelkedő vonalát és így befolyásolja az alsó vonalat.

Mellső rész, vállak: A vállat két egyforma hosszúságú csont alkotja, a lapocka és a felkarcsont. A lapocka a vízszintessel 45 fokos szöget zár be, a felkarcsonttal pedig 90 fokosat.  A lapocka és a felkarcsont kapcsolódása alkotja a vállízületet, melynek a szegycsont csúcsának magasságában kell lennie, de valamivel a mögött. Ideális felépítés esetén a váll kitölti a martól a szegycsontig terjedő teret, a váll csúcsának pedig éppen e távolság közepén kell lennie.

Lábak: Erős, egyenes csontok. Látható csuklók, rövid és enyhén dőlt lábközép.

Mancsok: Erőteljes és jól ívelt lábujjak alkotják, melyek nem túl szorosan zártak. Az ujjakat egy széles, mély és vastag lábpárna körül elhelyezkedő vastag ujjpárnák támasztják alá. Az ujjak helyzete akkor megfelelő, ha előre néznek. A karmok erősek és sötétek, fehérek is lehetnek, ha a nekik megfelelő lábujj is ilyen színű. Egy képzeletbeli függőleges vonal a martól (lapockáktól) kiindulva a könyököt és a mancsot érintve éri el a talajt. Ideális felépítés esetén a könyök a szegycsont magasságában található.

Hátulsó rész, far: Széles és hosszú, a vízszintessel 30 fokos szöget bezáró csípőcsont képezi. A far az elejétől (a csípőcsonttól) a végéig (az ülőcsontig), illetve a far végéig enyhén ívelt. A csípőcsont felőli vége a lapockákkal egy magasságban, vagy azoknál kissé magasabban fekszik. Egy képzeletbeli vízszintes vonal a törzs végétől (az ülőcsonttól) kiindulva érinti a vállcsúcsot, és előrébb a mellcsúcsot is. Ez a távolság határozza meg a kutya testhosszát. Hátulról nézve a csípő olyan széles, mint a mellkas, főleg kanoknál. Szukáknál szélesebb is lehet a csípő.

Comb: A combcsont alkotja, ami körülbelül 60 fokos szöget zár be a vízszintessel vagy a talajjal, és 90 fokos szöget a csípőcsonttal. Széles, kerekded, a csípőcsonttól és az ülőcsonttól lefutó izomzat alkotja, ez utóbbiak képezik a far ívét. Ezért az ülőcsontnak mindig jó hosszúnak kell lennie.

Láb: Főleg a sípcsont alkotja. Ha jó a szögelés, akkor a térd kiáll, és hátrafelé kényszeríti a csánkot. Erőteljes és kiálló boka. A lábközép dőlt és magasabb a mellső lábközépnél. Hátulról nézve a hátsó lábaknak párhuzamosaknak, és a combok belső oldalainak nagyon izmosnak kell lenniük.

Mancsok: Kissé oválisabbak, mint a mellső mancsok, de különben ugyanaz a leírás vonatkozik rájuk. Nem lehetnek rajtuk farkaskörmök.

Farok: Oldalról nézve nem zavarhatja meg a far ívét, ellenkezőleg, jól kell alkalmazkodnia ahhoz azzal, hogy nem áll ki túlságosan. Közepesen tűzött. Ha a kutya izgalmi állapotban van, a farok felemelkedik, de soha nem állhat függőlegesen, de még csak a háthoz sem érhet. A végén nyitott görbület (horogszerű ív) található, de soha nem csavarodhat hurokba. Ha a kutya nyugalmi állapotban van, a farok egyenesen lelóg a csánkig. Hátulról nézve a tövének nagyon szélesnek és erősnek kell lennie, ami fokozatosan vékonyodik egészen a végéig.

Bőr: Az egyik legfontosabb fajtajelleg az egész testet, főleg a nyakat beborító vastag, laza bőr, ami a torkon lebernyeget képez. Ez a lebernyeg sok esetben lefut a mellre és a hasra is. Néhány kutyának ránc van a feje két oldalán, illetve a maron és a vállakon is. Ha a kutya nyugalmi állapotban van, a fejnek ráncmentesnek kell lennie. Izgalmi állapotban a koponyabőrnek a fülek felemeléséhez szüksége összehúzódása kis, hosszanti irányú ráncokat képez.

Szőrzet: Sűrű, rövid és sima bunda. A szőrzet durva és vastag, ez a jellegzetesség ránézve és megtapintva könnyen megállapítható. A marnál kissé vastagabb.

Szín: A következő színek megengedettek:

1.: A sárga valamennyi árnyalata, a vöröses-barnától (világos pejtől) a vörösig.

2.: A sárga valamennyi árnyalata, a vöröses-barnától a vörösig, de szürke árnyalattal.

3.: Az első és második színek, de fekete maszkkal és fülekkel, vagy csak fekete maszkkal.

4.: Tigriscsíkos, vagy "araca" (sárga szőrzet elszórt fekete csíkokkal). Az alapszín megegyezik az előzők egyikével, de itt fekete csíkok vagy erezetek is vannak. Az erezetek vékonyak, az elejüktől a végükig egyforma szélességűek, és egyenetlenül oszlanak el az egész testen. A hosszúságuk is különböző, a test felső vonalán, a gerincoszlop mentén pedig összekapcsolódnak, és így egy "V"-alakot formálnak.

5.: Csíkos, fekete maszkkal és fülekkel.

6.: Fehér, a 4. pontban leírtakhoz hasonló nagy, csíkos foltokkal. A fehér színnek tisztának kell lennie, a bőrön nem lehetnek (árnyalatot előidéző) sötét foltok.

7.: Világosszürke, ezüstszínű.

8.: Bármelyik fenti szín fehér foltokkal, általában a végtagokon, a mellen és a farkon, ritkábban a nyakon és a fangon, ami felhúzódik a fejre is.

Magasság: (a marnál) Minimum: kanok 65 cm, szukák 60 cm. Maximum: kanok 70 cm, szukák 65 cm.

Súly: Kanok 50 kg körül, szukák 40 kg.

Hibák: Minden, ami távol esik a jelen standardban leírt ideálistól. A hibák súlyossága egyenes arányban van az ideálistól való eltérésük mértékével.

Általános kizáró hibák:

1.: Kupírozott fülek.

2.: Vágott farok.

3.: Hússzínű orr.

4.: A fang első vonalát befolyásoló előreharapás.

5.: Bármilyen foghiány.

6.: Fehér, más színű foltok nélkül.

7.: Fehér (alapszín) fekete foltokkal.

8.: Koromfekete.

9.: Palaszürke.

10.: Koromfekete vagy palaszürke, fehér foltokkal.

11.: Egérszürke.

12.: Kékesszürke.

13.: Szürke (alapszín), fekete foltokkal.

14.: Hegyesszögű szájvonal.

15.: Támadásra pozitív reakciót nem mutató temperamentum.

16.: Erős lövésérzékenység.

Keresztezésből eredő kizáró hibák: Fontos megjegyzések:

1.: Itt a leggyakoribb hibák vannak felsorolva. Megértésük megkönnyítése érdekében olyan tételekre vannak bontva, mint például általános megjelenés, fej, stb. A genetikus örökségek és ennél fogva a fenotípusok nagy változatossága miatt a bíró nem fogja egyetlen kutyában megtalálni e jellemzők egész csoportját. A bírónak tehát minden olyan kutyát ki kell zárnia, amelyiknél egyet vagy többet megtalál ezekből a hibákból, és ha azok mértéke és megjelenése meggyőzi őt a keresztezésről.

2.: Vannak olyan kutyák, amelyek szomatikus (fizikai) részletei többszörös keresztezésre utalnak. Ez a tény nem érheti meglepetésként a bírót, mert csupán a több (és nem csak egy) fajtával történt fajtakeresztezés (keresztezés) mértékét és változatosságát bizonyítja.

A) Nápolyi masztiff keresztezések:

1- Nagyon zömök, rövid vonalakkal határolt típus, rövid lábú, széles mellű. Homorú felső vonal, aminek következménye a magas és lapos far, valamint a magas faroktűzés. A farok rövid, hajlamos felkunkorodva a hátra hajlani. Az alsó vonal ellentétes íveken fut, a mellkasnál homorú (a mellkas alsó íve függőágy-szerű), a hasnál pedig domború (felhúzott).

2- Széles koponya, az ívei egy labda íveihez hasonlóan futnak le a fej ívelt oldalain. Ezzel ellentétben a pofa keskenyebbnek tűnik. Magasan tűzött fülek. Ívelt "stop", amit a homlokcsont alkot, ami a homlokon magas. A szájnyílás hegyesszögű. Profilból nézve a pofa mélysége megegyezik vagy nagyobb annak hosszával. Szemből nézve a pofa keskeny, így az orr foglalja el az egész elejét. Nincsenek domború ívek. A torkon keresztirányú laza bőrredő. Arckifejezése unott, szeme félig csukva, szája nyitva, a nyelv hegye kilátszik.

3- Palaszürke színű, alapszíne a szürke, amelybe ólomszürke csíkok vegyülnek.

B) Német dog keresztezések:

1- Szögletes forma, hosszú vonalak, hosszú lábak, hosszú nyak, a torkon ritkán van toroklebernyeg. A rövid szegycsont miatt az alsó vonal átlósan emelkedik (heringmell). Nagyon nagy ágyéklebernyeg, még kanoknál is. Kötött izületek és merev mozgás. Szögelletlen far. Vékony farok. Nyitott, feltartott, pont a nyak alatt elhelyezkedő vállak.

2- Keskeny fej. Nagy és széles orr. Nem túl mély fej. Sima és lapos koponya, kis "stop", keskeny és vékony, magasan tűzött fülek. Kék színre hajlamos szemek. Hosszú pofa, amelynek az alsó vonala párhuzamos a felsővel.

3- Koromfekete szín, egérszürke vagy kékesszürke, szürke alapszín fekete foltokkal, fehér szín fekete vagy szürke foltokkal, illetve mindkétszínű foltokkal. Rövid- és vékonyszőrű, túlzottan testhez simuló szőrzetű bunda.

 
C) Angol masztiff keresztezések:

1- Óriási méret, többnyire szögletes forma. Egyenes hát. A mar magasabb a farnál.

2- Szemből a fej széles, a kis, „V”-alakú, vékony, magasan (gyakorlatilag a koponyavonal tetején) tűzött és csaknem mindig fekete fülek között keskenynek tűnik. Gömbölyű homlok, hirtelen "stop", amit a homlokcsont alkot. Ráncos bőr a homlokon. Kissé kiálló nyakszirt. Profilból nézve a pofa hossza fele a koponya hosszának (1:2). A tövénél mély, de a végén kevésbé mély, ahol is a felsőajak nem annyira mély. A mellső vonal derékszöget alkot a felső vonallal, és függőleges. Előre is hajolhat a tétre harapás, vagy kisebb fokú előreharapás miatt. Hangsúlyos áll, ami miatt a mellső vonal ívelt. Fekete maszk.

3- Sárga barack alapszín, túl sok széles és tojásdad alakú, összefolyó csíkkal, amelyek fekete foltokat alkotnak. Olyan sok van belőlük, hogy az alapszín látható részei gyakorlatilag a foltokkal megegyező szélességűek, és azt a hamis képzetet keltik, hogy a bunda csíkos vagy sötét tigriscsíkos.